Az alábbi fotókon egy Adler Diplomat 3 GS látható, mely 1938-ban gyártott hatüléses személyautó érdekessége, hogy 1941-ben fagázgenerátort szereltek rá. Innentől kezdve pedig már nem benzint tankolt bele a tulajdonosa, hanem fagázosítással hajtotta a kocsit.
László Ferenc
A fa 700-800 Celsius-fokon, korlátozott mennyiségű oxigén mellett történő tökéletlen égése mellett fagáz jön létre. A magas hőmérsékletű gázkeverék hűtést és szűrést követően felhasználható benzinnel üzemelő motorok hajtására. A fagáz-generátoros autók elsősorban a második világháború ideje alatt, az üzemanyaghiány miatt váltak népszerűvé, azokban az években Németországban mintegy félmillió autót állították át ilyen üzemre.
László Ferenc
A 6 hengeres 2,9 literes négyütemű motorral szerelt Adler Diplomat 3 GS esetében 1 liter benzint körülbelül 2,5-3,5 kilogramm fával lehetett helyettesíteni. A normál esetben 60 lóerős és 100 km/h végsebességű autó faüzemmódban 36 lóerős volt és maximum 70-es tempóval lehetett közlekedni vele. Az ilyen jellegű kocsik tömege az átalakítás során jelentősen megnőtt, ezenkívül 50-100 kilométerenként meg kellett állni velük, és fát kellett pakolni beléjük.
A háborút követően a fagáz-generátoros autók szépen lassan eltűntek, azonban néha-néha még most is felbukkan belőlük egy-egy példány. Például ez a Volvo:
Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.
