Szerény mértékben – 1,7 százalékkal – tovább nőtt tavaly a hazai intermodális áruforgalom, de ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja az Európai Unió felé vállalt klímacélokat, évi 50-100 ezer kamionnyi forgalmat kellene közútról az intermodális fuvarozás felé terelni – állapította meg a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) legfrissebb elemzése.

A felmérés szerint a koronavírus-járvány jelentősen átrendezte a magyar áruforgalmi térképet: miközben a vízi fuvarozás volumene és a vasúti fuvarozás tonnakilométer-teljesítménye nőtt, addig az árufuvarozási volumen (285 millió tonna) 8,5 százalékkal, míg a teljesítmény (52 milliárd tonnakilométer) 11,3 százalékkal csökkent tavaly 2019-hez képest. A nemzetközi forgalomban a volumen 12,8, a teljesítmény 17,8 százalékkal esett vissza.

Az elemzés szerint ezt nemzetközi viszonylatban a világjárvány miatti határzárak okozták, illetve a gépkocsivezetők hiánya, míg belföldön a gyárak leállásajátszott közre a csökkenésben. A nemzetközi közúti forgalom egy része vasútra és vízi útra került át, mintegy 1,1 millió tonna áru vasútra, és 0,4 millió tonna vízi fuvarozásra. Ugyanakkor a belföldi csomagküldő szolgáltatók teljesítményének tavalyi 45 százalékos növekedése rekordot jelent.

Az MLSZKSZ szerint a közúti fuvarozó vállalatoknak új megoldásokat kell keresniük versenyképességük megőrzéséhez, amelyre megoldást nyújthat az intermodális fuvarozás fejlesztése. Közleményükben hozzátették: a járvány miatt jelentősen megnőtt az intermodális fuvarozás iránti igény, és a jövőben várhatóan még dinamikusabban növekszik majd ennek a fuvarozási módnak a részaránya, amit az Európai Unió is előnyben részesít. Ez a fuvarozási mód megoldást nyújt a nemzetközi közúti fuvarozás egyik nagy problémájára, az egyre súlyosbodó gépjárművezető-hiányra is, mert minimális személyzetet igényel még a nagy mennyiségű áru továbbítása esetén is. Emellett nem érintik a közúti közlekedés problémái, a dugók, a határátkelés, jól szervezhető, és 24 óra alatt akár 1200 kilométert is meg tud tenni a vasútra rakott áru. (Ugyanez vízi fuvarozás esetében 5-7 napot jelenthet.) Költségeket is lehet vele csökkenteni, hiszen egyre versenyképesebbek a vasúti fuvardíjak, másrészt az intermodális fuvarozás közvetlen költségcsökkenést jelent a közúti flottát üzemeltetők számára – áll az MLSZKSZ közleményében. A szövetség szerint biztató, hogy több fontos fejlesztés elindult és az intermodális fuvarozás terjedését segítő kormányzati döntések születtek.

A szövetség arról is ír, hogy előrehaladott állapotban van a fényeslitkei East-West Gate intermodális kombiterminál építése, valamint hamarosan elkezdődik a zalaegerszegi kombiterminál fejlesztése is. Az új kombiterminálokat már eleve úgy tervezik, hogy azok a közúti pótkocsikat – még a nem daruzhatóakat is – is vasútra tudják tenni. Fontos lépésnek tartják, hogy a kormány újból napirendre tűzte az MLSZKSZ által több ízben szorgalmazott V0 budapesti vasúti körgyűrű projektjét, és döntött az országos vasúti áruforgalmi felmérés és fejlesztési koncepció kidolgozásáról. A V0 megvalósítása kínálati pozícióba hozza a vasúti árufuvarozást és ösztönzi az intermodális fuvarozás terjedését. Az MLSZKSZ emellett időszerűnek tartja a kormány határozatát, amely lehetővé teszi a koncepció részletes kidolgozását és a korábbról elmaradt vasúti árufuvarozási infrastrukturális szolgáltatások fejlesztését – írták.