Három autó, egy Mercedes-AMG és két BMW tartott spontán gyorsulási versenyt múlt szombat hajnalban az Árpád hídon. A térfigyelő kamerák felvételeit látva tiszta a kép: a Mercedes sokkal erősebb volt két versenytársánál, hamar legyorsulta őket, az Árpád hídra a sofőr már egyedül ért fel. Majd egyedül volt akkor is, amikor a szalagkorlátnak vágódott, és egy biciklis halálát okozta.

Nyílegyenes híd, sima aszfalt, üres út – akkor mégis hogy tudta elveszíteni a kontrollt a Mercedes sofőrje az autója felett?

Ennek megértéséhez be kell másznunk az AMG E63 S 4Matic motorházteteje alá. Kezdjük az alapoktól!

A Mercedes E-osztálya alapvetően nem versenyautó: ez egy német luxusszedán évtizedek óta, elsődleges feladata a kényelmes utazás biztosítása – viszont egyes verzióiba elképesztően erős motorokat szerelt a gyártó. Abban a modellben, amivel múlt héten az Árpád hídon versenyeztek, 690 lóerős motor volt, ugyanis megpiszkálták:

szoftveresen nagyjából nyolcvan lóerővel megemelték a gyári teljesítményét.

Az autó információink szerint legalább kétszer fordult meg olyan műhelyben, amelyek kifejezetten tuningra szakosodtak. Bár az egyik helyen azt írták a RACE-001-ről, hogy 750 lóerőre emelték a teljesítményét, a rendőrök mérései szerint 690 lóerő volt a motorház alatt. Azt pedig már a nyomozás fogja eldönteni, hogy ez a 690 lóerő legálisan volt-e benne.

Képünk illusztráció

AFP / Mathieu Thomasset / Hans Lucas

Az AMG E63 S 4Matic alapvetően négykerék meghajtású, de nem mindegyik kereket hajtja ugyanazzal az erővel: a típust ismerő forrásaink szerint a hajtás nagyjából harminc százalékát kapják az első, hetven százalékát a hátsó kerekek. Az elképesztően erős, gyárilag is 600 lóerő fölé lőtt motort pedig egy szigorú menetstabilizátor szabályozza: ez osztja szét a hajtást a kerekek között, gyakorlatilag megakadályozva, hogy bármelyik kerék kipörögjön és az autó irányíthatatlanná váljon.

A menetstabilizátor azonban nem csak a kerekek kipörgetésének megakadályozásáért, hanem azok megállításáért is felel: ez a rendszer adagolja kerekenként a fékerőt, felel a sávtartásért, vagy dönt úgy, ha nagy tempónál megcsúszik az autó, hogy belenyúl az irányításba és kiveszi a sofőr kezéből a kontrollt, hogy megakadályozza a katasztrófát.

Ilyen esetben előfordulhat az is, hogy az autó belenyúl a kormányzásba, vagy fékez hatalmasat – ezzel sok esetben megmentve sofőrje, utasai és az autó körül lévők életét. Vannak autók (például az utóbbi tíz évben gyártott Volvók), amikben a menetstabilizátort és az általa nyújtott biztonsági funkciókat nem lehet kikapcsolni. Az AMG-kben azonban részlegesen ki lehet, a kipörgésgátlót, a sávtartást, a kormányrásegítést egy gombnyomásra leállítja a rendszer. A gond ott kezdődik, ha valaki úgy érzi, hogy uralja a technikát és kikapcsolja a rendszert. A rendőrség szerint pedig annak az AMG-nek a sofőrje, aki halálos balesetet okozott az Árpád hídon, így tett.

Mi történik, ha a menetstabilizátor ki van kapcsolva?

Minden – foglalta össze röviden forrásunk. A minden pedig szerinte szó szerint értendő: a motor erejét ilyenkor nem szabályozza számítógép, így bizonyos fordulatszám felett a motor minden erejét (jelen esetben 690 lóerőt) ráengedi a kerekekre. Hogy reagálnak erre a kerekek? Kipörögnek. Ilyen helyzetben simán előfordul, hogy az autó hátsó kerekei (ne feledjük, hiába négykerekes AMG-ről beszélünk, a hajtás elsősorban hátra megy) akár még 120-150 kilométer/órás tempónál is kipörögnek. Ilyen helyzetben pedig elég egy picit rosszul nyúlni a kormányhoz, három fokkal eldönteni jobbra, vagy balra és az autó önálló életre kell: kicsúszik, megpördül.

AFP / Mathieu Thomasset / Hans Lucas

Az Árpád hídon balesetet okozó sofőrről viszont tudjuk, hogy volt korábban legális gyorsulási versenyeken is, vagyis valamennyi fogalma lehetett arról, hogy tilos telibe taposnia a pedálokat egy olyan autón, amin a menetstabilizátor ki van lőve. Ezt alátámasztják a rendőrségi felvételek is: az autó körül a videókon nem látni gumifüstöt sem az illegális verseny rajtjánál, sem a baleset előtt, vagyis valószínűleg nem a kerekeket pörgette túl. Mi lehetett akkor a baj?

Erre a kérdésre valószínűleg csak a rendőrség nyomozása fog alapos választ adni. Az ennyire erős autók menet közben, még fokozatos gázadagolás mellett is megemelik az orrukat gyorsításnál, így az amúgy is gyengén hajtott első kerekek jóval kevésbé tapadnak be. Ezen pedig csak ronthatott, hogy az AMG egy hídra rongyolt fel, aminek felhajtója, még ha nem is túl meredek felfelé, arra jó lehetett, hogy a két kormányzott kerék még több tapadást veszítsen.

137 kilométer/óránál, egy közel hétszáz lóerős autónál a sofőrnek pontosan tudnia kell, hogy mit csinál, hogy nyúlhat az autóhoz, hogyan válthat sávot, hogyan lassíthat, vagy gyorsíthat tovább. Ehhez azonban sokkal komolyabb szakképzettség és versenyautós tapasztalat kell, mint ami az Árpád hídi AMG sofőrjének megvolt.

Összeroncsolódott kerékpár és átszakított szalagkorlát az Árpád hídon 2023. július 1-jén, a balesetet éjszakáján.

MTI / Mihádák Zoltán

„Ahhoz idiótának kell lenni, hogy valaki egy 690 lóerős autót csak úgy elengedjen” – magyarázta egy Mercedes-motorokkal foglalkozó forrásunk. Szerinte elképesztő felelőtlenség egy ennyire erősre tuningolt autón kikapcsolni a menetstabilizátort, hiszen így egy sávváltásból, egy előzésből is lehet végzetes baleset. Ehhez pedig még csak nem is kell az Árpád hídon lenni: ha a sofőr korábban is kapcsolta már ki az automatikát, azzal a vezetéstechnikai tudással, amivel a hídon ment, bárhol "eldobhatta" volna korábban is az autót.

Ráadásul az AMG E63 S motorja ennél jóval többet is bírna: egy Mercedesekkel foglalkozó forrásunk szerint akár 800 lóerőt is ki lehetne belőle hozni, de nem véletlenül nem teszik meg. A motorok erejét ugyanis tervezőik arra a szintre "húzzák fel", ameddig az az autó, amibe beépítik, irányítható marad, legalább a menetstabilizátor által. Az AMG közel összes autója pedig már így is határeset ebből a szempontból, elég csak a kikapcsolt menetstabilizátor mellett nagy gázadásra 120-150-es tempónál, száraz úton kipörgő kerekekre gondolni.

Árpád hídi horrorbaleset: miért nincs VÉDA, és mire céloz Karácsony azzal, hogy az állam akadályozza Budapestet?

Homályosak a szombat hajnali Árpád hídi biciklista-gázolás részletei, de egy biztos: autósok 130-150 kilométer per órával rongyoltak a hídon. Hogy ezt miért tehették meg, arra egyelőre nincs válasz, sőt a főpolgármester egy Facebook-posztban rendszerszintű problémákra céloz, amelyek szerinte akadályozzák a gyorshajtók ellenőrzését. Miért mondja Karácsony, hogy Budapestnek "ha törik, ha szakad" hozzáállással kell telepíteni a sebességmérő kamerákat?

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP / Jaap Arriens / NurPhoto