Három kontinensen, mintegy 8 ezer kilométeres vonalon szétszóródva telelnek a magyarországi fehér gólyák – derül ki a rajtuk elhelyezett műholdas jeladók adatainak elemzéséből.

Miközben néhány kockázatot vállaló madár Magyarországon fagyoskodik a régen látott hidegben, többségük a szokott módon Afrika középső régiójában, elsősorban Csádban és Szudánban telel. Két jeladós gólya azonban kétszer ilyen messze, a Dél-afrikai Köztársaságig repült, ami több mint 8 ezer kilométeres odautat jelent – közölte hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Magyar Madártani Egyesület

Ezek a pontos információk annak köszönhetők, hogy az egyesület munkatársai hatvan fehér gólyára szereltek műholdas jeladót az elmúlt öt évben. Sokatmondó adat azonban, hogy ezek közül jelenleg kevesebb mint tíz adó aktív, azaz az eszközök esetleges meghibásodásának esélyét is figyelembe véve már csak a megjelölt gólyák mintegy 20 százaléka lehet életben.

A szakemberek szerint a műholdas követésnek köszönhetően néhány év alatt többet lehetett megtudni a faj vonulási és telelési viselkedéséről, mint az ezt megelőző több mint száz évben hagyományos gyűrűzéssel.

Van, aki haza se jön, más a Közel-Keletet választja

Kiderült, hogy a fiatal fehér gólyák az ivarérés évei alatt gyakran haza sem jönnek, a nyarat Kis-Ázsia térségében töltik, de fény derült a talán legkorábban, már februárban visszatérő gólya titkára is: Báró gyorsaságának oka, hogy Afrika helyett csak Izraelig vonul.

A GPS-adatokból tudható, hogy az egyes példányok telelőhely-választása akár évenként változhat. Idén ősszel az is kiderült, hogy a délre vonulást hosszabb időre megszakíthatják olyan – a gólyák számára – kedvező események, mint egy sáskajárás a Szahara déli, Száhel övezetében.

A szakemberek azt is megtudták, hogy a magyarországi állomány fő telelőterülete Csádban és Szudánban van, ám a gólyák akár úgy is dönthetnek, hogy folytatják útjukat és az afrikai kontinens legdélebbi térségéig repülnek, ahonnan visszatérve több mint 20 ezer kilométert repülnek fél év alatt.

Orvvadászok és bélelzáródás

A múlt héten két jeladós fehér gólya pusztulására és ennek okaira is fény derült, ismételten jelezve, hogy milyen veszélyek fenyegetik mind az itteni telelés kockázatát felvállaló, mind a vonuló példányokat.

A Január nevű áttelelő madár január 12-én pusztult el, tetemét a Fővárosi Állat- és Növénykertben Sós Endre vezető állatorvos vizsgálta meg. Az elhullás oka a madár emésztőrendszerében a táplálékállatok szőréből és egyéb emészthetetlen részeiből képződött úgynevezett bezoár okozta gyulladás és elzáródás volt, melynek kialakulása valószínűleg a főként kisrágcsálókból álló táplálkozásra vezethető vissza. Mindazonáltal a gólyák túlnyomó többségének az ilyen emészthetetlen táplálék-összetevők nem okoznak gondot, ezektől (a baglyokéhoz hasonló) napi többszöri köpeteléssel probléma nélkül megszabadulnak – közölte az MME.

Január gólya egy évvel ezelőtt

Magyar Madártani Egyesület / Papp Ferenc

Az MME tájékoztatása szerint az egyik leghíresebb jeladós fehér gólya, az időjárás-jelentésekben is bemutatott Veca Afrikában került bajba. Adója január 9. óta ugyanarról a helyről sugározta a jeleket, amiből a pusztulására lehetett következtetni. A madarászok nemzetközi közösségének köszönhetően alig néhány nap alatt sikerült megszervezni, hogy valaki Zambiában ellenőrizze a GPS-koordinátákat, így derült ki, hogy Veca valószínűleg orvvadászat áldozata lett.

Veca jeladója január 9-e óta ebből a kunyhóból jelez

Magyar Madártani Egyesület

Annak ellenére, hogy az áttelelés nagyon kockázatos döntés, az itt maradó gólyák rendkívül jól bírták a telet az elmúlt években és a mostani kemény fagyok idején is. Többségük az alapvetően emberi segítség nélkül vészeli át a fagyos hónapokat, a Januáréhoz hasonló elhullásról eddig nem volt hazai adat.

A megjelölt állatok megfigyelésében a lakosság is részt vehet: az MME által működtetett jeladosmadarak.mme.hu honlapon bárki nyomon követheti nemcsak a fehér gólyák, de további 17 madárfaj csaknem 300 egyedének mozgását – közölte a madártani egyesület. A kutatásról további részleteket itt olvashat.