Báró már Törökország felett repül – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Fajtársai többnyire csak március végén, április elején jelennek meg a magyarországi fészkeiknél, ám Báró gyakran már február végén megérkezik. A hazatérés pillanatát a nagyközönség is átélheti a madár fészkét figyelő webkamera segítségével.

MME

A szakemberek egészen tavalyig nem tudták, hogy mi áll a gólya viselkedésének hátterében.

Aztán sikerült műholdas jeladóval megjelölni a madarat, ennek köszönhetően kiderült, hogy Báró nem a hazai állomány fő telelőterületére, Szudánba és Csádba, hanem csupán Kis-Ázsiába, Izrael térségébe vonul.

Ez a rövidítés jelentős, sok ezer kilométeres megtakarítást jelent, ezért tud Báró a többieknél jelentősen nagyobb kockázatot is vállalva korábban megérkezni Magyarországra.

A legtávolabb telelő két magyar fehér gólya eközben még mindig jó hatezer kilométerrel délebbre, Mozambik és a Dél-Afrikai Köztársaság szavannáin telel.

A madarak vonulása egyetlen faj esetében sem köthető sem ősszel, sem tavasszal egy adott időponthoz.

A madárvonulás mindössze egy hónapig, júliusban szünetel csak Magyarországon, mivel a legkésőbb érkező halvány gezék csak június elején-közepén érnek haza, miközben a legkorábbi indulók, például a fehér gólyák, már augusztusban megkezdik az őszi vonulást.

A február azért különösen fontos a magyarországi madárállományok szempontjából, mert a hosszú távú vonulók többsége ekkor kezdi meg a végső felkészülést a hosszú hazaútra.

A gyűrűzési adatokból azt is tudják a szakemberek, hogy a fecskék esetében – és gyaníthatóan a többi fajnál is – a legerősebb szuperhímek indulnak el a legkorábban, így nekik jutnak a legjobb fészkelőterületek.