Az Európai Unió által finanszírozott Pandem program márciusi zárójelentése szerint minden eddiginél nagyobb egy pandémia veszélye. Bár az emberek a tudomány fejlődését látva nagyobb biztonságban érezhetnék magukat, a jelentés szerint több oka is van az ellenkezőjének.

Ahogyan az utóbbi évek madárinfluenzái is jelezték, olyan új vírusok bukkantak fel, amelyek szabadon mozognak ember és állat között, a légi forgalmat kihasználva kontinensek között is. A Pandem, noha konkrét kórokozót értelemszerűen nem tud megnevezni, kockázatot lát a biomérnökösködésben is, mert laboratóriumban előállított vírusok-baktériumok szabadulhatnak a külvilágra, nem is beszélve a bioterrorizmus lehetőségéről.

Ha pedig bármilyen okból kitörne a szakértők által elképzelt világjárvány, a leküzdéséhez egyszerűen nem lennének elegen az efféle válság kezelésében jártas szakemberek és a bármikor mozgósítható önkéntesek. Arról nem is beszélve, hogy az orvosok és a járványügyi apparátusok helyzetfelismerő képessége – különösen váratlanul felbukkanó betegség esetén – éppúgy hiányos lehet, mint az egyes országok egészségügyi szervezetei közötti kommunikáció.

Az Európa-szerte újra meg újra megjelenő kanyaró például arra irányítja a figyelmet, hogy a háziorvosok egy része csak hírből ismeri a Magyarországon már évtizedek óta nem terjedő, legfeljebb külföldről behurcolt, idehaza szerencsére csak keveseket megbetegítő kór tüneteit (lásd Kanyaróközelben című írásunkat).

A járványveszélyre való figyelmeztetésekről az e heti HVG-ban olvashatnak bővebb cikket.