A Science of the Total Environment című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői szerint a valamilyen háttérben megbúvó betegséggel diagnosztizált vagy városi környezetben élő dél-koreai felnőtteknél magasabb a kockázata a légszennyező anyagokkal összefüggő öngyilkosságnak, elsősorban a szálló pornak való hosszú távú kitettség miatt.

A szálló por azoknak a levegőben eloszlott finomszemcsés – 10 mikron alatti részecskeátmérőjű – szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagoknak a gyűjtőneve, amelyek apró méretüknél fogva képesek mélyen behatolni a tüdőbe, különböző légzőszervi megbetegedéseket okozva, mint például az asztma vagy a tüdőrák, és legyengíteni az immunrendszert. Egyik legfőbb forrásuk a közlekedés, de a gyár- és fűtőtelepek is jelentős hatással vannak az emberek egészségére.

A tanulmány a dél-koreai nemzeti egészségbiztosítási szolgálat 2002-2013 közötti kohorszvizsgálatába bevont több mint 265 ezer dél-koreai felnőtt egészségi adatainak elemzésére épült. A vizsgált időszak alatt az alanyok közül 564-en, vagyis 0,2 százalék halt meg öngyilkosság következtében.
A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatóinak tanulmánya, amely elsőként vizsgálta a hosszú távú légszennyezettségnek való kitettség és az öngyilkosság okozta halálozások kapcsolatát, azt is kimutatta, hogy a légszennyező anyagok – kivéve a kén-dioxid – és a befejezett öngyilkosságok közötti összefüggés hangsúlyosabb a városi környezetben élő emberek körében, mint a nem városban élőknél.