Budapesten találkoznak április 30. és május 4. között a világ állatkerti szervezeteinek vezetői, akik az ötnapos világtanácskozás kísérőprogramjai során megismerhetik a budapesti és veszprémi állatkerteket, valamint a Hortobágyi Nemzeti Parkot is. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a szakmai eszmecsere keddi nyitó ülésszakán emlékeztetett arra, hogy a budapesti állatkert nemcsak az általa őrzött állatairól híres, hanem mintegy kéttucatnyi műemlék épületéről is.

A több mint 800 állatfajt bemutató budapesti állatkert évi egymillió látogatójával az ország legnépszerűbb kulturális turisztikai célpontja - mondta. Hozzátette: az 1866-ban alapított intézmény 1991-ben csatlakozott az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségéhez (EAZA), és igen aktív tagja a szervezetnek. Az állatkert jelenlegi legnagyobb épülete a Nagyszikla, ebben alakították ki a Varázshegy elnevezésű programhelyszínt - számolt be Persányi Miklós. Felhívta a figyelmet az Europa Nostra-díjjal is kitüntetett, szecessziós Elefántházra, valamint a Zsiráfházra, a Bölényházra, a Majomházra, a Madárházra és az állatkert főkapujára is. Az intézmény sikerei közül kiemelte, hogy a világ első három mesterséges megtermékenyítéssel megfogant orrszarvú kölyke Budapesten született, valamint az utóbbi húsz évben egész Európában egyedül itt sikerült wombatot szaporítani.

*

Madárfióka-odúlesre várja az érdeklődőket május 5-én az E-misszió Egyesület a nyíregyházi Sóstói-erdőbe. A korábbi években már több mint hatvan fészekodút készítettek és helyeztek el az egyesület önkéntesei az erdőben. Az odúkat minden tavasszal ellenőrzik, hogy azokban milyen madarak költenek és hány fiókát nevelnek fel. Az egyesület adatai szerint az elmúlt nyolc év alatt legalább ezer kismadár, főleg kék- és széncinegék, csuszkák, légykapók, verebek, illetve baglyok keltek és repültek ki ezekből a mesterséges odúkból - mondta Szigetvári Csaba egyesületi elnök az MTI-nek.

A madárfióka-les alkalmával a természetvédők ellenőrzik az összes odút, rögzítik a tojásokra és a fiókákra vonatkozó adatokat. Szakértői segítséggel az akció résztvevői is belekukkanthatnak az odúkba, megleshetik a kis lakókat.

A szakértő emlékeztetett, az erdőben folyó felújítási munkák és a klímaváltozással összefüggő szélviharok károkozása miatt egyre kevesebb az idős, odvas fa, amelyekben ezek a madarak fészkelni tudnának. A fiatal faállományokban mesterséges odúk segítségével segítenek rajtuk a szakemberek; ez nem csak azért fontos, hogy ne tűnjön el a madárdal az erdőből, hanem azért is, mert énekesmadaraink fontos szerepet játszanak a kártevő rovarok elszaporodásának megakadályozásában, ezáltal a fák egészségi állapotának védelmében.

Egy fészekalj felnevelése során akár több tízezer kukacot és rovart is összeszednek a madárszülők - tette hozzá Szigetvári Csaba. A mesterséges odúkat a kismadarakon kívül a védett mogyorós pele is használja. A kis, mókusszerű rágcsáló rendszeresen használja napközben alvásra, táplálékraktárnak és szaporodásra. Bár a kölykök csak nyáron jönnek világra, már a májusi odúellenőrzéskor rendszeresen lehet találkozni a felnőtt mogyorós pelékkel.