Polgár Zoltán, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze egyedülállónak nevezte a leleteket. "Ez olyan, mintha Krakkóban találtak volna egy Szent István pénzeiből álló éremleletet" – magyarázta. A ritka, építkezés közben előkerült érmek feltehetőleg egy különleges történelmi eseményhez kötődnek, de ennél többet egyelőre nem lehet tudni róluk.

Az eddigi vizsgálatok szerint az időben utolsó érme 1578-as, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király verete. A leletek között a leggyakoribb I. Zsigmond lengyel királyi verete, de Brandenburgi Albert első porosz herceg verete is szerepel az érmék között – magyarázta Polgár.

MTI / Mészáros János

MTI / Mészáros János

A viszonylag jó minőségű ezüstből készült érmék súlya egyenként körülbelül kettő gramm, a félgarasok mérete 2,1-2,2 centiméter, a garasé 2,3-2,4 centiméter. Hozzátette: a kézi erővel vert pénzek nem teljesen egyformák.

A régész a lelet értékéről elmondta: a szabad városok korabeli számadáskönyvei alapján körülbelül egy század katona havi zsoldjával volt egyenértékű és a címletek – az aprópénznek számító fél-, valamint egész garasok is erre utalnak. Négy ilyen pénzérme egynapi díj volt egy átlagos napi munkáért.

MTI / Mészáros János

Nagyon sok lengyel pénz volt a vizsgált időszakban, mivel Európában a legtöbb ezüstöt Erdélyben és a Felvidéken, tehát a Magyar Királyság területén bányászták, amikor az két részre szakad a török hódítás miatt. Hozzátette: tallérokat, nagy értékű pénzeket verettek, a kis értékű forgalmi pénz verése akkoriban szinte megszűnt, ezért áramlottak be a német és a főleg lengyel pénzek – mondta a régész.

Az ezüstpénzeket restaurálni fogják a szolnoki Damjanich János Múzeumban, ahol a közönség is megtekintheti majd az érméket május 26-án, a Régészet Napján.