“Ha kicsi a tét, a kedvem sötét” - Terence Hill 80 éves

Nemzedékek nőttek föl a jólelkű, de nem túl éles eszű, lapáttenyerű szakállas mackó, Bud Spencer, és a fürge, ravaszdi, állandóan mosolygó karcsú legény, Terence Hill filmjein, amelyekben átlag félpercenként elcsattan egy hatalmas pofon. Nem is csattan, szinte zeng!

A ragyogó tekintetű Terence Hill nemcsak Bud Spencerrel közösen, de önállóan is emlékezetes filmeket forgatott: ezt a kvízünket kitöltve leellenőrizheti, mennyire ismeri őket és a legemlékezetesebb beszólásokat.

A ma 80 éves Terence Hill még mindig aktív, az elmúlt év során többször is járt Magyarországon. Hol az új filmjét reklámozta, hol koncerten vendégeskedett Kabir Bedivel.

Egy céltudatos kisfiú meg sem áll a nagyvászonig

Terence Hill, eredeti nevén Mario Girotti Velencében született. Vegyész apja olasz, anyja német volt, Mario tőle örökölte szőke haját és vakítóan kék szemét. A kisfiú németül és olaszul is megtanult, bár az utóbbit sokáig akcentussal beszélte. Emiatt Olaszországban Don Matteo szerepében hallhatták először a saját hangján, előtte ugyanis szinkronizálták.

A család a második világháború idején, 1942 és 1945 között a németországi Lommatzsch községben élt Drezda közelében, ott vészelte át a város bombázását. Tiszteletére a faluban strandot neveztek el róla, ez a Terence Hill Freibad.

Igazi céltudatos gyerek volt, hiszen állítólag már nyolcévesen tudta, hogy színész akar lenni, és tizenkét éves korában meg is kapta első szerepét. Dino Risi rendező egy úszóversenyen fedezte fel a jó kiállású srácot, s 1951-ben szerepeltette Vakáció a gengszterrel című filmjében. Ettől kezdve anyjával minden színészválogatásra eljártak, jutalma néhány apró szerep lett. Érettségi után Rómába ment, ahol a legszínvonalasabb színésziskolákban képezte magát, három évig klasszikus irodalmat is tanult az egyetemen.

Első komolyabb szerepét húszévesen kapta a Karthágó lángokban című filmben. Ebben már későbbi elválaszthatatlan társa, Carlo Pedersoli, azaz Bud Spencer is szerepelt, de közös jelenetük nem volt. 1962-ben, még ekkor is eredeti nevén Luchino Visconti háborús filmjében, a Cannes-i Filmfesztivál nagydíját elnyerő A párducban tűnt fel. Ezután nyelvtudásának köszönhetően német kalandfilmek következtek, "vadnyugati" karrierjét négy nagy sikerű Winnetou-filmben alapozta meg. 1967-ben tért vissza Olaszországba, ahol megkapta a főszerepet a Kettő, akit a majom megharapott című filmben.

A képre kattintva galéria nyílik.

AFP

Szerelem mindörökre: nyelvtanárból feleség

Érkeztek megkeresések az Egyesült Államokból is, ám ahhoz, hogy ezeket elfogadhassa, sürgősen meg kellett tanulnia angolul. Feladott hát egy hirdetést, amelyre egy gyönyörű, szőke lány - Lori Zwicklbauer - jelentkezett. Tanár és tanítvány első látásra egymásba szeretett, két hónap múlva örök hűséget esküdtek. Mario az amerikai karrierre készülve változtatta meg a nevét, egy elébe tett listából választva lett Terence Hill. És annak ellenére, hogy máig makacsul tartja magát az a legenda, hogy felesége nevét vette föl, ez nem igaz, a dolog éppen fordítva történt.

Hiába varázsolt el sokakat Terence Hill vakítóan kék szeme, csibészes tekintete, ő több mint ötven éve boldog házasságban él feleségével. Jelenleg egy csendes olasz városkában laknak, és életmódjuk nélkülöz mindenféle fényűzést vagy felhajtást.

Magánéletében a nagy törést az okozta, mikor meghalt 17 éves fogadott fia. Ezt követően három évig visszavonultan, szinte remeteként élt feleségével és 1969-ben született közös fiúkkal egy amerikai tanyán. Hill sokáig az utcára sem tudott kimenni, majd éjt nappallá téve dolgozott, hogy elterelje gondolatait.

"A te hangod mélyebb" - egy felejthetetlen páros

A siker végül mégsem Amerikában köszöntött rá: 1967-ben egy lábát tört kollégája helyett elvállalta egy makaróni-western főszerepét. Amikor bemutatták neki a partnerét, Carlo Pedersolit, szavai szerint azt hitte, rosszul lát: egy teljesen amatőr hájpacni állt előtte, aki még lovon sem ült soha. (Valójában már kamaszkorukban ismerték egymást, egy csapatban úsztak.) Bud Spencerről azonban kiderült, hogy művelt, sokoldalú, csupaszív ember, korábbi válogatott vízipólós, ráadásul tehetséges színész.

Terence Hill és a nála tíz évvel idősebb Bud Spencer 18 filmet készítettek együtt. Bár a róluk szóló legendákkal ellentétben nem voltak elválaszthatatlan jó barátok, soha nem veszekedtek, szerettek együtt dolgozni.

Bud Spencer úgy nyilatkozott magukról, hogy míg ő inkább ösztönből játszik, Terence Hill precíz, felkészült színész.

Első filmjük, amelyben már amolyan furcsa párosként szerepeltek, Az Isten megbocsát, de én nem világsiker lett, és ezután egymás után kapták a jobbnál jobb ajánlatokat.

Forgattak bűnügyi vígjátékokat, szórakoztató kalandfilmeket is, és a filmtörténet egyik legnépszerűbb és legsikeresebb párosa lettek.

Bud Spencer 2016-ban halt meg, az ő emlékére és tiszteletére készítette el legújabb, tavaly bemutatott filmjét, a Nevem: Thomast, amelyben nemcsak játszik, de ő írta és rendezte is. Ennek promotálása során Magyarországra is ellátogatott, budapesti közönségtalálkozójáról itt írtunk.

Mindenki kedvenc olasz papja mellékállásban detektív

Bár Bud Spencerrel közös filmjei tették igazán ismertté, szólókarrierjét is folytatta. 1973-ban Henry Fonda oldalán játszott a Nevem: Senki című westernben - ez a kedvenc filmje -, amelyet Sergio Leone rendezett.

Hill 1990-ben rendező-színészként filmre vitte a Lucky Luke-sorozatot nyolc részben. A 2000-től forgatott Don Matteo-sorozat, amelyben egy életvidám és igazságszerető papot játszik, az egyik legkedveltebb olasz tévésorozat lett, az epizódok száma immár a 220-at is meghaladja. 2011-től újabb sorozatot forgatott Alpesi őrjárat címen.

1975-ben Bambi-díjjal jutalmazták, 2002-ben pedig a 42. Monte-carlói Televíziós Fesztiválon a Don Matteóért elnyerte a legjobb színész díját. 2010-ben - Bud Spencerrel együtt - egész életművükért elnyerték az Olasz Filmművészeti Akadémia David di Donatello-díját.