A GDP helyett a jólétet növelné 200 európai tudós, akik a klímaváltozás sürgető fenyegetése miatt többek között a gazdasági rendszer átalakítását követelik az európai kormányoktól. Nyílt levelük az Európa-nap alkalmából május 9-én jelenik meg több európai országban és nyelven. Magyarul a teljes szöveget itt olvashatja, angolul például a The Ecologist publikálta.

De mi a különbség a jólét és a gazdasági növekedés árán megszerzett javak között?

A háttérben például a nemnövekedés (degrowth) elmélete áll, amely szerint

abszurd gondolat, hogy egy véges világban létezhet végtelen növekedés.

A nemnövekedés elvének képviselői szerint a túlfogyasztás és a termelés túlpörgetése olyan politikai és gazdasági döntéseket eredményez, amelyek hosszú távon társadalmi egyenlőtlenségekhez és környezeti ártalmakhoz vezetnek. Az életminőség javulása, a jólét és a boldogság viszont szerintük elérhető a túlfogyasztás csökkentésével, munkamegosztással, a kultúrának, művészetnek, családnak és közösségnek szentelt idővel.

A nyílt levél központi gondolata az, hogy a GDP növelése helyett olyan pozitív tervet kell kidolgozni, amely a növekedést célzó gazdasági modellt maga mögött hagyva valóban fenntartható jólétet teremt a társadalomban, és kezeli a klímaváltozással járó feladatokat.

A célok elérése érdekében három kulcsfontosságú cselekvési pontot fogalmaztak meg az európai, országos és regionális döntéshozásnak címezve arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene egy virágzó társadalmat létrehozni, amelyben az emberiség szem előtt tartja a Föld eltartóképességét és határait. Ezek a pontok útmutatást adnak a klímaváltozás, a fajok tömeges kipusztulása és a társadalmi egyenlőtlenségek kríziseiben is.

1. Az a fajta növekedés, amely az erőforrások túlzott kihasználásán, a törvények kijátszásán és környezetszennyezésen alapszik, mind a Földet, mind a rajta élő embereket pusztulásra ítéli. A nyílt levél azt követeli az Európai Bizottságtól, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumot alakítsák át Fenntarthatósági és Jólléti Paktummá; „Munkahelyek, növekedés és befektetés” helyett “Jóllét, munkahelyek és fenntarthatóság” legyen a jelszó; illetve hozzanak létre egy főigazgatóságot a Jóllétért és a Jövő Generációiért.

2. Az aláírók követelik a vagyonra, környezetszennyezésre vonatkozó adóterhek növelését, illetve hogy a kormányok ne támogassák a szennyezőket. A munkára vonatkozó adóterhek pedig csökkenjenek.

3. Az energia- és nyersanyaghatékony termékek mindössze kiindulópontok, a cél, hogy az emberiség megtalálja a tartós és megfelelő megoldásokat. Ilyen például a zéró hulladék stratégiák bevezetése, az áfa csökkentése olyan szolgáltatásokra, mint a javítás, illetve hogy hatékonyság helyett a megfelelőségi politikán legyen a hangsúly, hogy a fenntartható életmód alapvetéssé váljon.

A nyílt levél első hat aláírója az akadémia, a civil közösség és a városi törvényhozás világából:
Halliki Kreinin, Ökológiai Közgazdaságtani Intézet, Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem
Dr. Kate Raworth, a Doughnut Economics című könyv szerzője
Maria Langsenlehner projektmunkatárs, EU Umweltbüro
Nick Meynen környezeti és gazdasági igazságossági szakpolitikai tisztviselő, Európai Környezetvédelmi Iroda
Patrick ten Brink EU-irányelv vezető, Európai Környezetvédelmi Iroda
Toni Ribas Bravo ökológiai csoport koordinátor, Barcelona En Comú

Az első aláírók Magyarországon:
Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, Budapesti Corvinus Egyetem
Dr. Pataki György ökológiai közgazdaságtani egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
Vadovics Edina ügyvezető igazgató, GreenDependent Intézet
Liegey Vincent, a Jólét gazdasági növekedés nélkül, A Nemnövekedés felé írója
Lazanyi Orsolya ökológiai közgazdász, Budapesti Corvinus Egyetem
Logan Strenchock, Environmental and Sustainability Officer, Central European University