Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?

A történelemben először állt elő az a helyzet, hogy van, amiről a fiatalabb generációk többet tudnak, mint az idősebbek. A digitális világ különösen a nyugdíjasoknak idegen. Érdemes hát megfordítani a tanulás-tanítás szereplőit: tanítsák a gyerekek a nagyikat! Ezt célozza egy most indult országos program.

Micsoda? Tinder? Na, ezt jegyezd meg!

– mondja a párjának egy idős nő a „Legyélteis! MOST generációs” program beharangozó klipjében:

Őt Szabó Margónak hívják, mostanában ismerkedik a digitális eszközökkel és az internettel. Korábban nem érdekelte ez a világ, úgy véli, azért, mert a lánya mindent elintézett helyette, amit „a gépekkel kell”. Egy idő után azonban nem térhetett ki az új világ elől, már az összes kortárs barátja, ismerőse használt kütyüket. Ráadásul, mint a hvg.hu-nak meséli, azt látta, hogy a családban mindenki egyfolytában nyomogat. „El sem tudtam képzelni, mi az, ami ennyire fontos dolog a gyerekeimnek, unokáimnak. Végül tavaly karácsonyra kaptam én is egy tabletet. És a világ kinyílt előttem is.”

Persze az eszköz semmit nem ért addig, amíg meg nem tanulta valamennyire kezelni. Ez a tanítás kezdetben az unokákra maradt, mint a legtöbb családban, neki is ők mutatták meg az e-mail, a Messenger használatát. „Mondták, hogy nagyi, nem vagy te olyan buta, hogy ezt ne tudd megtanulni, és rájöttem, hogy igazából tényleg nem vagyok buta.”

Az idős nő később bekapcsolódott a Telekom által márciusban indított program pilot-időszakába. Itt szervezett keretek között, középiskolások tanítják a nyugdíjasokat a kütyük és az internet használatára. „Amikor eljutottam az első foglalkozásra, azt láttam, hatalmas a nyüzsi a teremben, egy vagy két diák vesz körül magam korabeli nőket és férfiakat, és nagyban magyaráznak nekik. Én kaptam egy kis fiatal hölgyet, azt kérdeztem tőle, hogy mi az az Instagram, meg mi az a YouTube. Akkor már a Facebookot valamennyire ismertem, rengeteg sütireceptet tanultam onnan. Nagyon érdekes ez a világ, sajnálom, hogy korábban nem tanultam bele” – meséli Szabó Margó.

Igény van rá

A Telekom a program beindítása előtt készített egy reprezentatív kutatást a nyugdíjasok internetezéséről és digitáliseszköz-használatáról. Kiderült, hogy a 65 év feletti korosztály 53 százaléka használja rendszeresen a netet, 35 százalék napi szinten. (Átlagosan a magyarok 75 százaléka netezik rendszeresen.) Az idősek elsősorban híreket olvasnak (74 százalékuk) és e-maileznek (67 százalékuk), 26 százalékuk látogat közösségimédia-oldalakat, 14 százalékuk pedig vásárol is online.

A válaszadók egyöntetűen úgy gondolják, hogy internet nélkül nehezebb élni: 55 százalékuk teljesen, 28 százalékuk részben azonosul ezzel az állítással. Ugyanakkor mindössze a válaszadók 6 százalékának van elegendő tudása a netről. Akik egyelőre nem neteznek, azok is szeretnék képezni magukat ezen a területen, de ehhez saját bevallásuk szerint segítségre van szükségük. Kimondottan szívesen vennék, ha ezt fiataloktól kapnák meg, olyannyira, hogy még a netet jelenleg nem használók 38 százaléka is elfogadná a kamaszok támogatását, a 80 év felettiek között is 40 százalékos erre a nyitottság.

BI

Mindenki nyer

A programba novembertől már tizenhárom város (Budapest, Veszprém, Várpalota, Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Szeged, Kecskemét, Pécs, Szombathely, Győr, Sárvár, Debrecen) iskoláit vonták be. A Legyélteis! MOST generációs kezdeményezésben részt vevő diákok közös foglalkozások során mutatják és tanítják meg nagyszüleink korosztályának azt, hogy milyen korlátlan lehetőséget jelenthetnek számukra is a digitalizáció.

„Ez egy igazi win-win projekt” – mondja Schmidt Erika, az Aktív Egyesület munkatársa. „Mindenki annyit ad bele, amit saját kompetenciái megengednek, nem igazán kerül senkinek semmibe. Az utazást mindenki maga oldja meg, az iskolák vagy a nyugdíjasklubok adják a számtógépet, a helyiséget, a diákok a tudást. És mindenki nyer.” A nonprofit szervezet feladata, más civilekkel közösen, hogy elérje, egymásra találjanak a programba bekapcsolódó iskolák/diákok, illetve a nyugdíjasok.

Ehhez egy honlapon keresztül is kapcsolódhatnak a felek, de a különböző nyugdíjasklubokon keresztül is jelentkezhetnek. A 2-3 órás foglalkozásoknak általában az iskolák adnak helyet, de van, hogy művelődési házak, nyugdíjasklubok. Havonta mintegy ezer nyugdíjas képzését tervezi a Telekom. (Ha valaki szeretne bekapcsolódni, de nem a most megjelölt városokban lakik, neki is érdemes jelentkezni a honlapon akár diákként, akár nyugdíjasként, mert egyrészt, ha tud, elutazhat a legközelebbi helyre, ahol működik, másrészt a programot ki akarják terjeszteni más helyekre is.)

BI

Mit kapnak?

A nyugdíjas diákok igazán értő – és egyébként a foglalkozásokra előre felkészített – digitális bennszülött diáktanárok segítségével ismerhetik meg az internet, a kütyük világát. És ez az ő jóllétüket is nagyban emelheti, gondoljunk csak például a kapcsolattartásra, az online vásárlásra, ügyintézésre, vagy épp – mint fentebb láttuk – a jó receptekhez való hozzáférésre.

A diákok számára egyrészt azért lehet jó bekapcsolódni a programba, mert ezzel az érettségi előfeltételeként előírt 50 órás szociális munkát (vagy egy részét) letudhatják. Ez azért is fontos, mert sokszor nem tudnak valóban értelmes közösségi munkát találni a középiskolások. De a praktikus ok mellett a foglalkozásokon a fiatalok is tanulhatnak az idősebbektől, együttműködésük meghatározó lehet személyiségfejlődésükre, részvételükkel fejleszthetik – a munkaerőpiacon egyre inkább értékes – kritikus gondolkodást, komplex problémamegoldást, kreativitást, és kommunikációs készségeket is.

A Hintalovon Alapítvány szakemberei segítségével a programba bekapcsolódók gyermekvédelmi oktatásban is részesülnek, illetve a Telekom gyermekvédelmi e-learning oktató anyagot biztosít a programban részt vevő diákoknak, felnőtteknek.

A kezdeményezésbe bevont pedagógusok is jól járnak, hiszen számukra akkreditált képzéshez való hozzáférés is biztosított, három foglalkozás megszervezése után 30 kreditpontot érő e-learning tanfolyamon való részvételre kapnak lehetőséget.

BI

Diákként tanár szerepben

„Más szemszögből tapasztalhatjuk meg a dolgokat. Jó látni, hogy az, amihez én értek, és továbbadom, az másnak talán még hasznosabb, mint nekem” – mondja Tvercsák Károly, Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumának, a programba már márciusban bekapcsolódó diákja. A program sajtóbemutatása utáni mintaórán Károly például nyugdíjas tanítványa semmilyen védelemmel nem rendelkező telefonját turbózta fel a megfelelő védelemmel, és magyarázta el idős tanítványának, miért is fontos ez. „Jó, hogy nem kezdett el a néni ugrálni örömében.”

Azt is fontosnak tartja, hogy diákként belekóstolnak a pedagógus szerepbe, ez egy egészen más nézőpont megismerését jelenti számukra. „Tudásunk megvan a foglalkozások levezetéséhez, inkább a fogalmazással vannak problémáink. A mi generációnk már más magyar nyelvet használ, mint a régi, például sok angol eredetű kifejezést használunk kapásból, ezt az idősek viszont nem nagyon értik” – mondja.

Márton Csilla, a Telekom társadalmi felelősségvállalás programjainak menedzsere azt meséli, hogy kezdetben voltak is félelmeik, hogy tud-e kapcsolódni e két generáció – a flegma kamaszok és az idősek – egymáshoz, megtalálják-e a közös hangot ebben a fura felállásban. De e félelmük nem igazolódott be a pilot programban. „Nagyon udvariasan, érdeklődéssel fordulnak egymáshoz.”

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!