szerző:
V.É.
Tetszett a cikk?

Nehéz lesz szabadulni a miniszterelnök jelzőitől.

Fickósabb, macsósabb vagyok így péntek reggel

mondta a nevezett időpontban a Kossuth Rádió műsorában a vele szemben ülő riporter(nő)nek a miniszterelnök a járvány utáni gazdasági terveit ecsetelve. A jelzők valóságtartalmáról nem győződhettünk meg, hiszen nem egy tévéműsorban szerepelt, csak a férfiasan öblös hangját hallhattuk, de a szavak megválasztásában mindig körültekintő Orbán nyilván tudta, hogy a rádióhallgatók előtt milyen kép jelenik meg a szavai hallatán.

Orbán Viktor gondosan ápolt politikai imázsának mindig is fontos eleme volt a férfiasság, ebben olyan macsó poszterfiúk nyomában jár, mint az izmaival előszeretettel kérkedő Vlagyimir Putyin – igaz, Orbánt még nem nagyon láttuk meztelen felsőtesttel. A témával már korábban is kénytelenek voltunk foglalkozni, hiszen Orbán nem először tekinti a politikai siker és a vezetői eredményesség netovábbjának a (természetesen heteroszexuális) férfiasságot – ami ebben a világképben kizárja, hogy a nőiességnek bármi köze lehet ezekhez, lásd még: a nőknek nincs helyük a politikában.

Ennyire messze azonban talán még soha nem ment abban, hogy a saját miniszterelnöki teljesítményét és az ország gazdasági kilátásait annak a függvényeként ábrázolja, hogy mi van a lába között. A szavainak az abszurditását talán akkor lehet a leginkább átérezni, ha egy női politikus szájába adjuk őket. Képzeljük el milyen lenne, ha Varga Judit vagy Novák Katalin úgy jelentene be intézkedéseket, hogy

fel vagyok izgulva, mindenki megnyugodhat, lesznek munkahelyek, lesz kormányzati segítség!

Nem biztos, hogy jól járunk, ha egy ország vezetője a nemi szervével politizál.

Ide kattintva eléri a Nyüzsi további cikkeit, azonnali véleményeket, érdekességeket, szórakoztató mémeket, gif-eket, videókat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Vándor Éva Élet+Stílus

Orbán Viktor és a férfiasság

Kénytelenek vagyunk férfiügyekkel foglalkozni, miután Orbán Viktor férfiasan kezdte a barátságát Emmanuel Macron francia államfővel, és ezt a kontextus alapján pozitív jelzőnek érezte. Érdemes hát ellenpróbát tenni: lehetett volna kettejük találkozója nőies is? És az miért lett volna negatív? A szóválasztás gyakran fejez ki mélyebb politikai filozófiát, amely a hatalomgyakorlást is meghatározza. Mit jelent a férfias, és mit veszíthetünk, ha a nőies politika a gyengeség jelképévé válik?