Milyen gyakori az extrém UV-sugárzás?

A Napból érkező, káros UV-sugarakat az ózonréteg nyeli el – ami egyre inkább elvékonyodik az emberi tevékenység hatására. Míg korábban Magyarországon nem volt gyakori az extrém UV-sugárzás, így leginkább a tengerparton, vagy magas hegyekben nyaralókat érintette ez veszély, az elmúlt időszakban már egyre inkább számolnunk kell itthon is ezzel. Az Országos Meteorológiai Szolgálat is – különösen nyáron – egyre gyakrabban figyelmeztet extrém erős UV-sugárzásra.

Mit okoz az UV-sugárzás?

Az UV-sugárzás a bőrön és a szemen keresztül hat a szervezetünkre és a bőrünk öregedésének a jelentős százalékáért a fény tehető felelőssé. Míg mérsékelten elengedhetetlen a szervezet D-vitamin termelésében, addig nagyobb sugárzásnak kitéve már roncsolja a bőrt és a leégésen (ami gyulladást jelent) túl ez is hozzájárul ahhoz, hogy bőrünk veszít a rugalmasságából. De értágulatok és csomók, pigmentfoltok, szarumegvastagodás, de akár rosszindulatú daganat (melanóma) is létrejöhet ennek hatására.

Továbbá csökkenti a szervezetben a folsavszintet és fehér-, vörösvértesteket, illetve vérlemezkéket képez: ez pedig vérszegénységhez, idegrendszeri rendellenességekhez és velőcsőzáródási problémákhoz vezethet, de gyengül az immunrendszerünk is a sejtpusztító hatása miatt.

Mikor nem célszerű egyáltalán a napra mennem?

A Meteorológiai Szolgálat UV Index ismertetője 5 különböző fokozatot különböztet meg: gyenge, mérsékelt, erős, nagyon erős és extrém sugárzást. Már a 7-es UV-szint, így a nagyon erős sugárzás esetén is azt javasolják a szakemberek, hogy lehetőleg ne tartózkodjunk a napon a dél körüli órákban. Extrém sugárzás esetén pedig 11 és 15 óra között mindenképpen árnyékos helyet keressünk.

Mennyi időt tartózkodhatok a napon?

Extrém UV-sugárzás esetén nagyon érzékeny bőrűek már akár 10 perc, kevésbé érzékeny bőrűek 30 perc alatt leéghetnek. Arra figyeljünk, hogy gyerekek még rövidebb idő alatt leéghetnek a napon.

Le lehet égni felhős napon?

Igen. Nem kell tűző napsütés ahhoz, hogy leégjünk, a napsugárzás 80 százaléka át tud hatolni a vékony felhőkön. A fátyolos égbolt így még inkább növeli az UV-sugárzás erősségét. A leégést ugyanis a Nap olyan sugárzása okozza, amit nem lehet érezni: a melegérzetet a Nap látható és infravörös sugarai keltik, nem a leégés szempontjából veszélyes UV-sugarak.

Mit viseljek, hogy megóvjam a bőrömet a naptól?

Már 3-as UV Index, vagyis mérsékelt UV sugárzási szint esetén is azt javasolják a szakemberek, hogy ne csak az érzékeny bőrűek, de mindenki viseljen széles karimájú kalapot és megfelelő UV-szűrővel ellátott napszemüveget. 8-as szint, vagyis extrém UV-sugárzás esetén pedig célszerű a lehető legtöbb bőrfelületet takaró, ha lehet, sűrűbb szövésű anyagból készült ruhát felvenni. A legjobbak a természetes alapanyagból készült cuccok: a selyem és a kender például az erős UV-sugárzásnak is ellenáll.

Hányas faktorú naptejet célszerű használnom?

A faktorszám azt adja meg, hogy az adott naptejet használva mennyi idővel tovább tartózkodhatunk a napon, anélkül, hogy leégnénk. A fedetlen testrészeket már 5-ös UV-szint, tehát erős UV-sugárzás esetén célszerű bekenni naptejjel, a szakemberek pedig legalább 30-as faktorszámút javasolnak. Extrém sugárzás esetén kétóránként mindenképpen érdemes újból bekennünk magunkat.

Milyen összetevőt keressek a naptejen, mi alapján válasszak?

Naptejet elsősorban faktorszám alapján választunk. Célszerű a flakonon a széles spektrumú kifejezést keresnünk, ugyanis a faktorszám (SPF) csak az UV-B sugárzás elleni védelmet takarja, a széles spektrumú termékek azonban a szintén káros UV-A sugarak ellen is védenek. Az összetevők alapján inkább arra célszerű figyelni, hogy milyen anyag ne legyen a fényvédő termékben: a Greenpeace korábban arra figyelmeztetett, hogy a naptejek esetében célszerű kerülni a parabéneket, retinil-palmitátot, oxibenzont (benzofenon-3), oktinoxátot (etilhexil-metoxicinnamát), homoszalátot, oktokrilént, cink-oxidot és avobenzont tartalmazó termékeket, mert ezek káros hatással lehetnek az egészségünkre. Ha biztosra akarunk menni, mindenképpen jó minőségű, gyógyszertárakban kapható készítményt vegyünk. Célszerű azt is néznünk, hogy a naptej legyen fotostabil – ebben az esetben lassabban bomlik le a fény hatására, és így hatékonyabb védelmet biztosít a bőrgyógyászok szerint.

A naptej, a napolaj vagy a spray-s változat?

A bőrgyógyászok szerint egyrészt ízlés, másrészt bőrtípus kérdése is, milyen állagú fényvédő terméket használjunk: száraz bőrűeknek jobb választás a krém (így a naptej), könnyebb is hatékonyan eloszlatni, és a spray-vel ellentétben nem lélegezzük be. Napolajat zsíros bőrűeknek nem ajánlanak. A fújós változatnál már jobban oda kell figyelni, hogy egyenletesen oszlassuk el a bőrön. A szakemberek azt javasolják, használjunk külön arcra és testre kapható termékeket, ha pedig figyelembe vesszük a bőrtípusunkat, akkor elkerülhetjük a fénylő, zsíros hatást. Napolajat arcra nem javasolnak a bőrgyógyászok, mert kevésbé hagyja lélegezni a bőrt, és általában gyengébb is a fényvédő hatása.

Gyerekek esetében milyen naptejet célszerű választani?

Gyerekeknek mindenképpen kifejezetten számukra készült készítményt vegyünk. A szakemberek érzékeny bőrűeknek és gyerekeknek is az 50-es faktorszámú naptejet javasolják, de válasszunk minél kevesebb színező-, illetve illatanyagot tartalmazó, fizikai fényvédőket, amelyek parabénmentesek.

Lehetek allergiás a naptejre? Ebben az esetben mivel helyettesíthetem?

Minden termék kiválthat allergiás reakciót, amit a bőrünkre kenünk: a naptejek esetében ez a kémiai védelmet biztosító termékeknél gyakrabban előfordul és olyan összetevőknél, mint a benzofenonok, mexoryl, a paba és az illatanyagok. A fizikai fényvédők (ezek azok, amelyek nem szívódnak be a bőrbe) a bőrgyógyászok szerint csak ritkán okoznak irritációt, allergiás reakciót vagy bőrgyulladást, így célszerű ilyen készítményt keresnünk. Számos márka kínál már azonban antiallergén termékeket.

Mennyi ideig véd a káros sugárzástól?

Legalább 20-30 perccel azelőtt kenjük be magunkat, hogy kimennénk a szabadba, így a fényvédő kifejtheti a hatását. Kétóránként kenjük be újból magunkat, illetve minden egyes alkalommal, ha a vízből kijövünk.

Ha vízálló, akkor nem kell újra bekennem magam?

Nem teljesen: ha egy naptej vízálló, az azt jelenti, hogy ha vízbe megyünk, úgy 40 percig garantálja a megfelelő védelmet, extra vízálló naptej pedig úgy 80 percig – tanácsolja Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus. Arra is érdemes figyelnünk, hogy ha például sportolunk és erőteljesen izzadunk, ugyanúgy célszerű újrakennünk magunkat.

Milyen új trendek vannak a naptejek között? Létezik vegán naptej?

Egyre népszerűbbek a természetes, bio és organikus összetevőkből készült naptejek, amelyek semmiképpen nem tartalmaznak káros összetevőket, de ugyanúgy védelmet nyújtanak a káros sugarak ellen. Találunk már vegán, állatkísérletmentes és vitaminokkal „dúsított” fényvédő termékeket is, valamint a hab állagú is újdonság a piacon. De van olyan tégelyes csomagolású is, amelyet utána újra felhasználhatunk, így nem termelünk műanyaghulladékot.

Hogyan használjam a naptejet?

A legtöbben – esztétikai okokból – rosszul, nem a megfelelő előírás szerint használjuk a naptejet, ezt ugyanis jóval vastagabban kellene a bőrünkre kenni. Ez pedig azért is különösen káros, mert így abban a tudatban tartózkodnak az emberek a napon, hogy megtették a szükséges óvintézkedéseket – holott nem.

Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet szaktanácsadója arra is felhívja a figyelmet, hogy a fényvédők helytelen használata fokozza a bőrrák kockázatát. A védelmet az is csökkenti – emeli ki a szakember –, hogy a fényvédő krémet napközben letöröljük, leizzadjuk, vagy fürdés után nem kenjük be magukat újra. A téves biztonságérzés miatt pedig a fényvédőt használók többet vannak kint a napon, kevésbé védekeznek máshogy is, így számukra nagyobb a leégés és a bőrrák kialakulásának kockázata.

A fényvédelemben tehát nem a fényvédő kenőcsök használata áll az első helyen a szakember szerint, hanem a napfény fizikai kerülése, a ruházattal, kalappal és egyéb módon való védekezés. Az is fontos, hogy ne is csak a strandon, hanem akár bevásárláshoz, a városban is tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket a leégés elkerülése érdekében.

Használhatom a tavalyról megmaradt naptejet?

Nem. Általában a felbontástól számított 12 hónapig tart a naptejek szavatossági ideje, a lejárt termékek pedig akár allergiás reakciót is kiválthatnak. A meleg és az oxigén hatására pedig meg is romolhatnak, így ha megváltozott a naptej, színe, állaga, illata, akkor már ne használjuk, mert nem garantálja semmi, hogy rendelkezik még megfelelő fényvédő hatással.

Szennyező a környezetre vagy káros az egészségre nézve a naptej?

Sajnos igen: Palau az első ország, ahol már be is tiltották a naptejet a korallzátonyokra tett káros hatása miatt.

Ez a naptejekben is használt oxibenzon és az oktinoxát miatt van, ami károsítja a korallokat és veszélyes a halakra, vízi növényekre. Ez a két összetevő pedig az egészségükre is káros hatással lehet, mert megzavarhatja a hormonháztartást, de a nemi hormonok és a pajzsmirigyhormonok működését kedvezőtlenül befolyásolhatja – figyelmeztet a Tudatosvasarlo.hu. A Greenpeace vegyianyag szakértője egyenesen azt mondta, ne használjunk spray formában titándioxidot tartalmazó naptejet, mert az rákkeltő lehet.