Az Örkény Színház egyelőre nem tart élőben több előadást, csak online közvetítéssel, nézők nélkül, az Orlai Produkciós Iroda pedig lemondja az összes, november 9-e utánra, a Belvárosi Színházba meghirdetett előadását a kormány kedd este bejelentett, már szerda hajnalban életbe is lépett rendelkezéseinek hatására. Ahogy azt tegnap megírtuk, a színházak számára komoly érvágást jelentő rendeletet nem előzte meg semmilyen egyeztetés a szakmával, amelynek tagjai egyetlen nap felkészülési vagy átállási időt sem kaptak, és szóba sem került, hogy a kormány tervezi-e kompenzálni valahogyan a rendelkezés miatt akár napi többmilliós bevételtől eleső színházakat. Mindenesetre szerdától már csak minden harmadik széken ülhet néző a színházakban, egymás mögötti székeken sem ülhetnek, és a rendelet szigorúbb értelmezése szerint még ennyi sem elég: az Orlai Produkció például lemérte a Belvárosi Színház székeinek méretét, és három üres helyet is kihagynak a november 9. előtti előadásokon, hogy a rendeletben szintén szereplő másfél méteres távolság is biztosítva legyen.

A színházak őszi újranyitása óta nem rendelkezett arról a kormány, hány embert engedhetnek be a nézőterekre, így a legtöbb helyen a fertőtlenítés, a szakaszos be- és kiengedés mellett átlagosan harmadával csökkentették a nézőszámot, ennek megfelelően mostanra már novemberre és decemberre is eladtak a most meghatározott maximum harmadháznál jelentősen több jegyet. A legtöbb színház szerdán napközben még csak annyit tudott közölni az új helyzetről, hogy dolgoznak a probléma megoldásán; az elsőként reagálók között volt például az apró Stúdió K Színház, ahová így már csak húsz embert tudtak beültetni az előadásra; hozzájuk hasonlóan a Vígszínház is arra kérte a nézőket, hogy jelentkezzenek e-mailben, és beérkezési sorrendben dől el, ki tud beülni, és ki nem.

Már ma kiszorulhat a színházból, hiába vette meg a színházjegyét

Előzetes egyeztetés nélkül, azonnali hatállyal hozott a színházakra nézve drasztikus döntést a kormány. A legtöbb helyen még gondolkodnak, mit tegyenek a már telt házas előadásokkal, de aligha tudják megoldani a helyzetet úgy, hogy minden néző elégedett legyen.

A mozik szerdán az operatív törzshöz fordultak, mert életszerűtlennek tartják, hogy az egy háztartásból, együtt érkezőknek is másfél méter távolságot kelljen tartaniuk egymástól, amint belépnek a moziterembe, ráadásul ez tovább ronthatja a mozizási kedvet (a mozik esetében sem került szóba állami segélycsomag). Ugyanez a kérdés fennáll a színházak esetében is; arra például szinte biztosan nem gondolt a kormány, hogy

a gyerekszínházak működését egy tollvonással gyakorlatilag ellehetetlenítették.

Az ugyanis nemcsak életszerűtlen, de teljesen elképzelhetetlen, hogy az egy-két-három éves gyerekek másfél méterre üljenek le a szüleiktől. Így a Budapest Bábszínház lemondta a hosszú ideje próbált, november 6-án bemutatandó csecsemőszínházi előadásának bemutatóját, egy másik, a legkisebb korosztálynak szóló előadását pedig idén nem tudják többet játszani. A győri Vaskakas Bábszínház következő kisgyerek-előadásai elmaradnak, ahogy a kecskeméti Ciróka Bábszínház is lefújta következő hasonló előadását. A szombathelyi Mesebolt Bábszínház valamivel optimistább: ők csak figyelmeztetik a nézőket, kizárólag akkor vásároljanak jegyet, ha megoldhatónak tartják, hogy másfél méterre üljenek a gyerekek és a szülők.

A Mesebolt Bábszínház átalakított nézőtere

Mesebolt Bábszínház / Facebook

De a korlátozás minden olyan színházat érint, ahol már most több jegyet adtak el a maximális nézőszám harmadánál; a Turay Ida Színház például a soron következő premierjükön kívül minden 2020-as előadását lemondta. De

több intézményt erkölcsi értelemben is válaszút elé állított a rendelkezés: meg lehet-e tagadni a belépést attól, akinek van érvényes jegye, és milyen alapon szelektálhatnak köztük?

A nagykörúti Játékszín például kijelentette: „Novemberi előadásainkra többségében teljesen, de minden előadás tekintetében a rendelkezésben foglalt nézőszám limit felett értékesítettük jegyeinket. Mivel érvényes jegyekkel érkező nézőket nem célunk elküldeni, a novemberi előadásokat 2021 márciusában tartjuk meg” – azaz a színház gyakorlatilag bezárt novemberre, a decemberi helyzetet még később mérlegelik. A Katona József Színház hasonló dilemmával küzd: ők a közönség segítségét kérik a döntésben, mondván, „Úgy érezzük, ebben a szituációban mi nem tudunk igazságos döntést hozni, ezért a dilemma megoldásába és egy minél inkább megfelelő eljárásrend kialakításába szeretnénk bevonni Nézőinket is, hiszen a már megvásárolt jegyeiket és tervezett színházlátogatásaikat minden lépésünk érinti.” A feltöltött űrlapon a nézők szavazhatnak arról, inkább sorsolással, vagy inkább a jegyváltás időrendi sorrendjében lenne-e igazságosabb eldönteni, hogy kik látogathassák az előadásokat a jegytulajdonosok közül. Csütörtök délutánra meg is született a döntés: a nézők „elsöprő többsége” a jegyvásárlás idejét alapul vevő módszert támogatta, így a vásárlók első egyharmada élvez majd elsőbbséget a telítettebb előadások esetében.

Az Átrium kifejezetten kreatívan, bár a munkatársak és a színészek extrém terhelésével oldotta meg a helyzetet: azon előadásokból, amelyekre „túl sok” jegyet adtak el, rendeznek egy kora esti, majd utána egy késő esti előadást is, és az első sorokba szóló jegyek tulajdonosai a korábbi, a hátsó sorokéi a későbbi előadásra jöhetnek el (ahol persze már nem helyjegyként működnek majd a jegyeik), a legutolsó sorba váltott jegyek tulajdonosai pedig egy több hét múlva esedékes előadásra férnek majd be. Mint a kommentelők felvetették, az erkölcsi kérdés így is felmerül, hiszen lehet, hogy így valaki, aki szándékosan az első sorba vett jegyet, végül az utolsóban köt ki, de erre a színház munkatársai úgy feleltek: „Nagyon sok igazságosabb megoldás lehetett volna, de nem lehet agyonbonyolítani sem, hogy valaki azért értse félre... Sajnáljuk, hogy erre kényszerültünk, de bízunk benne, picit jobb, mint az előadás elmaradása!”

A szombathelyi Weöres Sándor Színház azzal oldotta meg a kérdést, hogy az előadásokra csak a bérletes nézőket engedik be, az ültetés pedig érkezési sorrendben zajlik; a többi jegytulajdonos majd később, pótelőadáson nézheti meg az előadásokat. A Szegedi Nemzeti Színházban meghatározták, mely előadások mely sorokba szóló jegyei érvényesek, és melyek nem, míg például a MU Színházban már a szeptemberi újranyitáskor is önkéntesen olyan szigorú feltételeket dolgozott ki a vezetés, hogy az minden további változtatás nélkül alkalmazható az új helyzetre is.

A tatabányai Jászai Mari Színház ritkított nézőtere

Jászai Mari Színház / Facebook

Több helyen – például a Madách Színházban vagy a Nemzeti Színházban – egyszerűen új ülésrendet alakítanak ki a helyszínen. Van, ahol továbbra is marad az emailes regisztráció vagy a jegyvásárlók személyes megkeresése – mint a Vígszínházban vagy a Centrálban –, és persze olyan helyek is vannak, ahol még nem adtak el a most szabályosnál több jegyet, így nincs szükség különösebb átszervezésre. Van, ahol még későbbre ígérnek tájékoztatást, és több színház lehetőséget biztosít arra is, hogy online követhetőek legyenek egyes előadásaik. Ahol van lehetőség erre – mint például a nézőtéri székeinek kétharmadát egész egyszerűen kicsavarozó tatabányai Jászai Mari Színházban vagy alkalmanként a Jurányiban –, ott átteszik a kamaratermi előadásokat is a nagyszínpadra, bár ez az élményt vagy a művészi szándékot is figyelembe véve nem mindig megvalósítható.

Egy biztos:

mostanában senki ne induljon el színházba anélkül, hogy előtte tájékozódna a helyzetről,

mert könnyen előfordulhat, hogy pórul jár. Mármint jobban pórul jár, mint amit már amúgy is mindenki adottnak vesz jó ideje.

Borítókép: A kaposvári Csiky Gergely Színház nézőtere nagy színészeink kartonfiguráival a kihagyandó helyeken / Facebook