A Magyarországon listába vett 274 fürdőhely közül 165 (60,2 százalék) felel csak meg a legmagasabb szintű minőségi előírásoknak – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az Európai Bizottsággal közösen összeállított, tavalyi adatokat rögzítő értékeléséből.

• Jó minősítést 64 fürdőhely kapott.
• Kifogásolható minősítést 6 fürdőhelynek adtak: az abaligeti 1. számú tó, az agárdi Tópart utcai parszakasz és a gárdonyi Sport Beach Camping strandja a Velencei-tónál, a dunabogdányi Forgó strand, a Templom-zugi holtág Gyomaendrődnél, és a Tisza-parti strand Dombrádnál.
• Rossz minősítést 4 fürdőhely kapott: az agárdi Tini strand a Velencei-tónál, a soltvadkerti Vadkerti-tó, a tiszakécskei Tisza-parti strand, a dánfoki szabadstrand.
• További 35 magyar fürdőhely nem kapott uniós minősítést.

Az Európa-szerte vizsgált 21 859 fürdőhely közel 85 százaléka számít az EU előírásai szerint „kiváló” vízminőségűnek. A minősítéseket tartalmazó térképet itt böngészheti.

Az összes fürdőhely kétharmadát kitevő tengerparti területek, illetve a természetes vizek minősége általában jobb, mint a medencés fürdőhelyeké. Tavaly az uniós part menti fürdőhelyek 88 százaléka ért el kiváló minősítést, szemben a mesterséges fürdővizek 78,2 százalékával. A fürdővíz-minőségi irányelv 2006-os elfogadása óta a „kiváló” vízminőségű területek aránya nőtt, és az elmúlt években a part menti fürdőhelyek esetében 88 százalék, a medencés fürdőhelyek esetében pedig 78 százalék körüli értéken stabilizálódott.

A jelentés megállapításai szerint a vízminőségre vonatkozó minimumkövetelményeknek a tavaly vizsgált területek 95,2 százaléka felelt meg. Ausztriában, Máltán, Horvátországban, Görögországban, Cipruson, Dániában és Németországban a fürdővizek legalább 90 százaléka „kiváló” minőségű volt.

A vízminőség szempontjából kifogásolt fürdőhelyek aránya 2013 óta csökkent. Tavaly a kifogásolt fürdővizek az EU összes fürdőhelyének 1,5 százalékát tették ki, szemben a 2013-as 2 százalékkal. A rossz minőség gyakran rövid távú szennyezés eredménye.