A Tolna megyei Várdomb mellett bukkant rá Csikós Zoltán fémkereső a pénzdarabra, amiről Varga Máté, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum régésze elmondta, hogy korabeli nevén egy „penninghez” van szerencsénk – derül ki a Live Science cikkéből. A penning Varga elmondása szerint nagyjából egy korabeli magyar dénárt ért, ami nem volt túl sok, nagyjából egy család egy napi élelmét lehetett fedezni belőle. Igazán izgalmassá a leletet az teszi, hogy az utolsó nagy „viking” király, III. avagy Keménykezű Harald norvég király neve szerepel rajta.

Varga azonban elmagyarázta, hogy a középkori Magyar Királyság és Skandinávia között élénk kereskedelmi kapcsolatok zajlottak a korszakban, így nem csak itt lehet bőséggel skandináv tárgyakat találni, hanem az északi félszigeten is Magyarországról származókat. Ezek közvetlen kereskedelem útján is gazdát cserélhettek, vagy a korabeli Európát bejáró vándorkereskedők jóvoltából juthattak el a legvalószínűtlenebb helyekre is. A felfedezésnek ugyanakkor komoly jelentősége van, ugyanis skandináv tárgyakat már találtak korábban is Magyarországon, ám pénzt eddig még nem, ez az első alkalom.

A helyszín sem a véletlen műve, hiszen Várdombtól nyugatra feküdt a középkori Kesztölc városa (semmi köze a mai Komárom-Esztergom megyei településhez), ami a környék egyik legfontosabb kereskedelmi csomópontja volt. Az érme kormeghatározása alapján az is elképzelhető, hogy az 1074-ben a város közelében táborozó Salamon magyar király kíséretének egy tagja hagyhatta el azt. Ez abból a szempontból is valószínűnek tűnik, hogy egy korabeli királyi kíséret meglehetősen sokszínű volt, az akkori világ szinte minden pontjáról érkeztek bele emberek, akik ugyanúgy lehettek diplomaták, követek, mint jeles harcosok vagy hadvezérek.

Persze a másik, kicsit sivárabb, de valóságszagúbb elmélet szerint egy egyszerű utazó hozhatta magával Kesztölcre az érmét, hiszen a város mellett haladt el egy olyan út, amit még a rómaiak építettek. Ezen az úton nem csak a királyok és kíséretük közlekedett, hanem messzi földekről érkező kereskedők, zarándokok, illetve katonák is használták és ezek bármelyike elhagyhatta ezt a pénzérmét.

A lelet pontos eredetéhez további vizsgálatokra és kutatásra van szükség. Varga Máté elmondása szerint ugyan ásatást nem terveznek, de a területen folytatják a fémkeresést.