Mindezt konkrétabban is megfogalmazta hétfőn, az MTA-n tartott előadásában az oktatási kérdések közgazdasági elemzésével foglalkozó, nemzetközileg is jól ismert kutató. Ma Magyarországon a 15 évesek 28 százaléka nem éri el a PISA-vizsgálaton az alapkészségek első szintjét sem, pedig ha mindenki elérné, az a számításai szerint a GDP megkétszereződését jelentené – idézi a Qubit a kutatót.

Hogy mi ez a szint, azt egy példával illusztrálta: „Képzeljenek maguk elé egy 15 éves gyereket, aki a PISA-mérés matematikai részében azt a feladatot kapja, hogy el kell repülnie Kaliforniából Budapestre, amiért 2700 dollárt kell fizetnie. A dollár-euró-árfolyam ismeretében meg kell mondania, hogy mennyibe kerül a repülőjegy euróban. Ha a gyerek erre nem tudja a választ, akkor nem érte el a PISA-mérés legalacsonyabb, első szintjét sem.”

Tehát, ha lefordítjuk a kutató javaslatát, annyit kellene elérni, hogy az általános iskolából kikerülő minden gyerek meg tudjon oldani egy fenti nehézségű példát (és lehetne hasonló példákat mutatni nyilván szövegértésből is), és akkor az ország GDP-je, a kutató számításai szerint megduplázódna.

A világon a 15 évesek 60 százaléka nem tudja erre a választ, a Szaharától délre fekvő Afrikában ez a szám eléri a 94 százalékot, Dél-Ázsiában a 89 százalékot, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a 68 százalékot, Latin-Amerikában a 65 százalékot. De a gyerekek negyede még a magas jövedelmű országokban sem rendelkezik a PISA által mért alapkészségekkel – sorolta a Qubit szerint Hanushek.

Az országnak tehát nagyon jót tenne, ha sikerülne valós javulást elérni a közoktatásban, de ez az egyének szintjére is igaz természetesen. Megint a matekkal példálózott a kutató:

„Szingapúrban térül meg leginkább, és Görögországban növeli meg a legkevésbé a keresetedet, ha jó vagy matekból. Magyarország viszont „bünteti” az alapkészségeket el nem érőket: a képzetlenek jóval kevesebbet keresnek, mint más OECD-országokban az ugyanilyen készségszinten lévők” – mondta.

Az MTA-nak adott interjúban a kutató indokként azt hozta fel, hogy a jobb készségekkel rendelkező emberek könnyebben alkalmazkodnak. "A legkülönfélébb körülményeknek is meg tudnak felelni, a bizonytalan helyzetekben is képesek döntést hozni, és változnak, ha szükséges. Ahogy növekszik a gazdaság, a munkaerőpiac és a munkakörök is átalakulnak. Azok, akik több készséggel rendelkeznek, jobban képesek alkalmazkodni a növekvő gazdaság okozta változásokhoz."

Az oktatás színvonala azonban nem csak az iskolában töltött idővel arányos, a kelet-ázsiai országokban például a GDP-növekedés ugyanannyi év iskolázás után sokkal nagyobb, mint a dél-amerikai országoknál, mivel az előbbiekben a tanítás színvonala is nagyon magas, az utóbbiakban viszont alacsony.

Hanushek arra is kitért, hogy 2022-ben a nyolcadikos gyerekek a Covid-lezárások miatt a 2019-es nyolcadikosokhoz képest annyival rosszabbul teljesítettek, hogy ez az életük során 5,6 százalékos keresetcsökkenéssel fog járni, és ehhez hasonló helyzetet valószínűsít Magyarországon is.

„Egyre több a bizonyíték arra, hogy a világjárvány okozta tanulási veszteségek aránytalanul súlyosak a szegény gyerekek számára.”

Megoldást is ajánlott a kutató: a tanári hatékonyság növelését. „A hatékonyabb tanárnak – vonta le a következtetést a Stanford professzora – aki eredményesebb gyerekeket képez, több pénzt kell adni, mert ha alacsonyan tartod a tanárok bérét, nem lesznek jó tanáraid. Magyarországon például azt hallom, matektanárhiány van. Akkor én közgazdászként azt mondanám, hogy

fizess többet nekik, és akkor majd lesz matektanár.

Mind az oktatási színvonal és GDP-összefüggését, mind az érintett korosztályt sújtó koronavírus okozta hátrányokat tekintve nagyon hasonló összefüggésekről beszélt korábban lapunknak Csapó Benő oktatáskutató is.