Nyáry Krisztián író, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója még Karikó díjának kihirdetéséhez fűzött kommentár a Facebookon, amelyben amellett érvelt, hogy a Magyarországról származó Nobel-díjasok egytől egyig olyan emberek, akikre a hazájuk nem volt egész életükben büszke, akiket megpróbáltak innen elüldözni.

A „Halmazelméleti példatár” című posztban először felsorolja a magyarországi gyökerekkel rendelkező díjazottakat, majd ezt a halmazt szűkíti Magyarországon születettekre, magyar állampolgárként díjazottakra, Magyarországon folytatott tevékenységért díjazottakra és életük végéig Magyarországon alkotókra. Szerinte ugyanakkor azoknak a Nobel-díjasoknak a halmaza már üres, akikre hazájuk végig büszke volt, és akiket nem próbáltak meg elüldözni Magyarországról:

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Karikó Katalint ma már a koronavírus-járvány elleni egyik leghatékonyabb védekezési módszer, a más betegségek ellen is bevethető mRNS-alapú vakcina feltalálójaként tiszteli a világ, de a nyolcvanas években, épp a 30. szülinapján elbocsátották az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjából. A magyar kutató hosszas próbálkozás után az USA-ban talált munkát az újrakezdéshez, és végül ott folytatta le a kutatásokat, amelyek világhírűvé tették.

Mióta Nyáry megírta az elüldözött tudósokról és alkotókról szóló posztját, az is kiderült, hogy idén a fizikai Nobel-díjat Pierre Agostini és Anne L'Huillier mellett a Németországban élő Krausz Ferenc kapta meg.

Arról, hogy a Max Planck Kvantumoptikai Intézet 62 éves igazgatója Móron született és osztrák állampolgársággal is rendelkezik, szintén posztolt Nyáry a Facebookon, de ott azt emelte ki, hogy a tudós saját bevallása szerint elsősorban magyarnak tartja magát.