Nőtt a nagy tavak mentén a kerékpárforgalom 2024 nyarán az egy évvel korábbihoz képest – ez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb kísérleti statisztikájából derül ki. A statisztikusok 8 tóparti településen kihelyezett mérőpont segítségével arra a következtetésre jutottak, hogy összesen 6,7 százalékkal többen bicikliztük a négy nagy magyarországi tó – a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Fertő tó – mentén, mint 2023-ban.

A Magyar Közút Zrt. által működtetett mérőszerek segítségével a KSH azt becsüli, hogy a vizsgált településeken összesen 498,5 ezer kerékpáros haladt el, ez az előző nyáron még csak 467,3 ezer fő volt. A legnagyobb mértékben, 44 százalékkal a Velencei-tó forgalma nőtt, itt két településen mérték a bicikliseket. Az adatokból kiderül, hogy a növekedés mögött szinte kizárólag a gárdonyi mérőhely áll, ahol az egy évvel korábbi 29 ezerhez képest tavaly 2,8-szor több, 80 ezer kerékpáros haladt el, míg Pákozdon ezzel párhuzamosan 73,5 ezerről 67 ezer alá zuhant a biciklisták száma.

Közel azonos mértékben, 20 százalék körül nőtt az egy-egy mérőpont forgalma a Tisza-tó és a Fertő tó mentén, előbbinél Tiszafüreden 108 ezer kereket, azaz 59 ezer biciklit számoltak össze 2024-ben, szemben a tavalyi 49 ezerrel. A Fertőnél jóval kevesebben tekertek, de a trend hasonló, 5800-ról közel 7 ezerre nőtt a kerékpárosok száma.

Nem meglepő módon legnagyobb tavunknál volt a legnagyobb kerékpárforgalom tavaly is, igaz, a tavaly előttihez képest nagy tavaink közül egyedül itt csökkent a biciklisek száma, mintegy 2 százalékkal, 235 ezerről 231 ezerre. Igaz, a KSH statisztikájában csak északi-parti települések szerepelnek, abból viszont négy is: nyugatról kelet felé Örvényes, Zánka, Balatonederics és Keszthely. A csökkenésért utóbbi két mérőpont a felelős, amelyeken 7, illetve 17 százalékkal kevesebb kerékpárost számoltak össze, miközben Örvényesen 2,5, Zánkán pedig közel 31 százalékkal több biciklista haladt el a műszerek előtt.

KSH

A KSH a tavalyi forgalmi adatokat azzal is összevetette, hogy az adott településeken mennyi vendégéjszakát töltöttek ugyanabban az időszakban, a statisztikusok szerint ezzel a kerékpáros turizmus megértéséhez kerülhetünk közelebb. A vendégéjszakákat tekintve még jobban kirajzolódik a Balaton népszerűsége, hiszen mindössze kettő, itt található településen volt több a vendég, mint a biciklis: Zánkán 56 ezren szálltak meg 42 ezer kerékpárossal szemben, míg Keszthelyen ugyanez a két szám 61, illetve 54 ezer.

A tó partján található másik két településen, Balatonedericsen és Örvényesen ugyanakkor elenyésző, a vendégéjszakák száma (1654 és 1555), miközben a kerékpárosok száma még nagyobb volt, mint Zánkán és Keszthelyen, 60 ezer, illetve 75 ezer.

Számottevő vendégéjszakát töltöttek tavaly nyáron Tiszafüreden is (36 ezer), de ez is jóval kevesebb, mint az áthaladó 59 ezer biciklis, és ugyanez elmondható Gárdonyról is, ahol 80 ezer kerékpárosra 25 ezer vendégéjszaka jutott. A másik velencei-tavi településen mindössze 558-szor szálltak meg, miközben a kerékpáros forgalom nagyságrendileg a gárdonyihoz közelít. A lényegesen kisebb biciklis forgalmat felmutató Fertődön viszont több mint négyszer ennyi, egészen pontosan 2429 vendégéjszakát töltöttek el.

KSH

A KSH szerint ezek az adatok fontos támpontot adhatnak a turizmus- és gazdaságfejlesztés tervezésében érdekelteknek. “Az erős korreláció arra utalhat, hogy a kerékpáros turisták fontos célcsoportot képeznek a helyi idegenforgalmi szolgáltatók számára. A gyenge kapcsolat ugyanakkor azt jelezheti, hogy a kerékpáros-forgalom és a szálláshelyek forgalma eltérő mintázatot követ, például magas az egynapos túrázók száma, vagy az elérhető szálláshelyek nem biztosítanak a kerékpárosok számára vonzó körülményeket (tárolók, stb.).” – írja közleményében a hivatal, amely egyúttal azt ígéri, hogy mostantól negyedévente közzéteszi a mérőpontok kerékpáros forgalmának alakulását.

Borítóképünk illusztráció.