A húsvétvasárnapi ünnepi misén ugyan nem vett részt a pápa, a szertartás végén azonban kerekesszékben megjelent a Szent Péter-bazilika központi erkélyén, és onnan hallgatta végig, ahogy Diego Giovanni Ravelli ceremóniamester felolvassa az általa írt húsvéti beszédet.

A beszéd után következett szokásos, latin nyelvű áldása Rómára és a világra (Urbi et Orbi), azután pedig autóján körbejárta a hívekkel teli Szent Péter teret.

Ferenc pápa húsvéti üzenetének központi témája szokás szerint a béke volt. Elmondta, hogy a világ számos részét sújtó háborúk mögött az embereknek az a döntése áll, hogy az élet helyett a halált választják.

Elítélte a családon belüli erőszakot is, amely elsősorban a nőket és gyermekeket sújtja, az idősek és a betegek tehernek tekintését, valamint a gyengébbek, a kirekesztettek és a migránsok iránti megvetést.

Az egyházfő a másik ember iránti bizalom felélesztését szorgalmazta azok esetében is, “miután mindannyian Isten gyermekei vagyunk”, akik “messzi földről érkeztek tőlünk eltérő szokásokkal, életvitellel”.

A pápa beszédében számba vette a világ háború sújtotta térségeit, és az első helyre a Szentföldet helyezte. Kifejezte együttérzését a palesztin és az izraeli néppel, valamint a térségben élő keresztényekkel szenvedéseik miatt.

Hangsúlyozta, hogy “ez a borzalmas konfliktus” továbbra is halált és pusztítást hoz, drámai és méltatlan humanitárius helyzetet teremt. Sürgette tűzszünet megkötését és betartását, a terroristák által fogva tartott túszok szabadon engedését, valamint azoknak az embereknek a segítését, akik “éheznek, és békés jövőre vágynak”.

Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika teraszán húsvétvasárnap.

Tiziana FABI / AFP

Kifejezte aggodalmát a szerinte az egész világon egyre erősebb antiszemitizmus miatt is. Megemlékezett a libanoni és szíriai keresztény közösségekről: arra buzdította az egyházat, hogy kövesse figyelemmel és imával a szeretett Közel-Kelet keresztényeinek sorsát. Beszélt a háborús helyzet miatt a világ legrégebb óta tartó humanitárius válságát elszenvedő Jemenről is.

Ferenc pápa a feltámadt Krisztus közbenjárását kérte, hogy húsvéti adományként békét teremtsen a mártír Ukrajnában, és bátorítson minden felet az erőfeszítések folytatására egy igazságos és tartós béke érdekében.

Végleges békemegállapodást szorgalmazott Örményország és Azerbajdzsán között, megbékélést a Nyugat-Balkánon, arra kérve a politikai szereplőket, hogy a feszültségek és a válságok elkerülésén dolgozzanak. Szorgalmazta az egész térségben a veszélyes és destabilizáló helyzetek elhárítását.

Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika teraszán húsvétvasárnap

Handout / VATICAN MEDIA / AFP

A pápa békét és vigaszt sürgetett az erőszak és háborúk által megsebzett afrikai népeknek is, megnevezve a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Szudánt, Dél-Szudánt, a Száhel-övezetet, Afrika szarvát és a Nagy-tavak térségét. Kiemelte az ott élő keresztényeket, akik nem gyakorolhatják szabadon vallásukat. Említette a fegyveres konfliktus és nemrég földrengés sújtotta Mianmart is.

“Semmilyen béke nem lehetséges ott, ahol nincsen vallásszabadság, vagy ahol nincsen gondolat- és szólásszabadság, és tisztelet mások véleménye iránt”

– hangsúlyozta.

Felhívást intézett a politikai felelősökhöz: ne engedjenek a bezárkózást ösztönző félelmeknek, ehelyett a rendelkezésre álló forrásokkal a fejlődést szolgálják: “ezek (a források) a béke fegyverei, amelyek a jövőt építik, nem pedig halált hoznak.”

Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika teraszán húsvétvasárnap

Handout / VATICAN MEDIA / AFP

Az egyházfő sürgette azoknak az akadályoknak a felszámolását, amelyek megosztottságot okoznak az emberek és a népek között, valamint egymás segítését, a kölcsönös szolidaritást, az egyén fejlődését, és emberséget mindennapjainkban.

A védtelen civileket magukkal sodró kegyetlen konfliktusok közepette, amelyekben iskolákat, kórházakat, humanitárius dolgozókat ér támadás,

“nem engedhetjük meg magunknak, hogy elfelejtsük: nem egy »objektumot« találnak el, hanem lélekkel és méltósággal bíró embereket”.

Ferenc pápa üzenete végén a jubileumi szentévre hivatkozva a háborús és politikai foglyok szabadon engedését szorgalmazta.

Délelőtt az egyházfő fogadta a húsvéti ünnepeket családjával együtt Rómában töltő J.D. Vance amerikai alelnököt.

(MTI)