A nemek közötti egyenlőséget érintő három témával kapcsolatban is állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament. A következőkről van szó:

• A Covid19 okozta válság és a válságot követő időszak nemi dimenziója
• Az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia
• A nemek közötti digitális szakadék megszüntetése: a nők részvétele a digitális gazdaságban

Erőszak és zaklatás

Az első területet illetően az EP-képviselők felszólítják az uniós országokat, hogy nemzeti helyreállítási és rugalmassági terveikbe építsenek be egy fejezetet, amely a nemek közötti egyenlőség javítását szolgálja. Megállapították, hogy a válság alatt a nők elleni erőszakra nem volt megfelelő válaszuk a tagállamoknak. Megállapítottták azt is, hogy a nemi alapú erőszaknak a legkiszolgáltatottabbak a migráns nők, a vidéki, a hajléktalan és a roma nők, valamint az LGBTQI+ közösség tagjai. A fideszes EP-képviselők ezt nem így gondolják, legalábbis erre utal, hogy tartózkodtak a szavazás során.

A második témával összefüggésben a képviselők az Európai Bizottság 2020 és 2025 közötti nemi esélyegyenlőségi stratégiáját ugyan nagyra törőként írják le, azonban bírálják, hogy a stratégia időként nem egyértelmű, hiányoznak belőle a 2025-re elérendő konkrét célok és a fejlemények nyomonkövetésének világos eszközei. Az Isztambuli Egyezménnyel kapcsolatban a Parlament üdvözli, hogy a Bizottság 2021-re olyan intézkedéseket ígér, amelyek révén akkor is megvalósíthatók az egyezmény célkitűzései, ha annak ratifikálását egyes tagállamok továbbra is elutasítják. (Magyarország is elutasítja az egyezmény elfogadását.)

A képviselők mélyen aggasztónak találják a munkahelyi erőszak és zaklatás tényét, mértékét és súlyosságát, ezért kötelezően alkalmazandó intézkedéseket várnak a munkahelyi erőszak és zaklatás definiálására és tiltására. A nemek közötti bérszakadék megszüntetése céljából a bérek átláthatóságára vonatkozóan a Bizottságnak minél hamarabb kötelező szabályokat kellene bevezetnie - mondják a képviselők. Az EU-ban egyébként jelenleg átlagosan 16 százalék a bérkülönbség, amelyet úgy kell érteni, hogy egy egész életút során a nők ennyivel kapnak kevesebb pénzt, például azért, mert a gyermekvállalás vagy betegápolás miatt nekik nagyobb a kieső bevételük. A Fidesz képviselői ezt a jelentést és a benne foglaltakat elutasították (kivéve Járóka Líviát, aki tartózkodott).

A digitális kihívások terén az EP többek között felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az iskolai projektekkel és munkakörökkel kapcsolatos nemi sztereotípiák ellen szervezzenek a tanulókat és a szülőket célzó, tudatosságnövelő kampányokat. Ennek során pedig azt kell hangsúlyozni, hogy fontos a nőket munkájukért elismerni, hogy a lányok a tudományos könyvekben ne csak férfineveket lássanak, hanem női példaképeik is legyenek. Az Európai Parlament azt is szeretné, ha minden országban támogatnák a nők vállalkozói tevékenységét és szerepvállalását az innovációban és növeljék a női vállalkozók és a nők vezette induló innovatív digitális vállalkozások finanszírozási lehetőségeit.

Külön hely a pokolban

A három témával kapcsolatban a parlament plenáris ülése lefolytatott egy vitát is, amelyben az egyik jelentéstevő, a német szociáldemokrata Maria Noichl azt mondta, hogy az EP többsége az örökké hátrafele nézőktől:

A többség nem áll ki amellett, hogy a nők egyetlen feladata, hogy anya legyen, vagy amellett, hogy automatikusan a férfi a család feje, és csak az a család, ahol mama, papa és gyerek élnek együtt, hanem vannak más, színesebb családmodellek is.

Elhangzott néhány adat is, amely rávilágít arra, hogy a járvány miért sújthatta nagyobb mértékben a nőket és hogy a digitális technológiák terén miért vannak hátrányos helyzetben a nők. A következőkre hivatkoztak:

• az európai digitális szakértők 18 százaléka nő,

• az előbb ismereteket tanuló diákok aránya még alacsonyabb: a 3 millió hallgató 17 százaléka nő,

• az egészségügyben dolgozók 76,

• a takarítók 95,

• a gyermekgondozók 93,

• a személyi gondozók 90 százaléka nő.

Helena Dalli esélyegyenlőségért felelős biztos megemlítette, hogy az Európai Bizottság olyan jogszabályt készít elő, amely előírja, hogy minden vállalatnál nemi lebontásban nyilvánossá kell tenni, hogy egy adott munkáért mennyit kapnak az emberek. Egy másik kezdeményezés értelmében pedig felmérést indítanak a nők ellen irányuló igazságtalan vagy kegyetlen gyakorlatok feltárására.

Henrike Hahn német zöldpárti politikus azt húzta alá, hogy a covid-válság aláássa az esélyegyenlőséget, mert a nők kevesebbet tudnak keresni és jobban ki vannak téve a szegénység kockázatának. Az olasz Pina Picierno szerint a diszkrimináció európa alapjait ássa alá, emiatt kötelező intézkedésekre van szükség. Ő is úgy vélte, hogy átláthatóvá kell tenni a bérstrutúrákat, az Európai Bizottságnak pedig az Isztambuli Egyezmény alapján kell fellépnie.

A legnagyobb sikert felszólálásával Robert Biedron lengyel szociáldemokrata képviselő aratta, aki azt mondta:

Van a pokolban egy külön hely azoknak a férfiaknak, akik nem támogatják a nőket.

A legnagyobb füttyszó pedig a német populista képviselőnek, Nicolaus Festnek jutott, aki attól tartott, hogy a végén a horvát földrengést is összefüggésbe hozzák a nemekkel.

Egyenlő jogokra szükség van, de nem egyenlősdire. Létezik a férfiak diszkriminációja is, de arról nem beszélünk

- mondta Fest, mielőtt kifütyülték.

Az egyenlőség terén az Európai Parlament is lemaradásban van. A vitában összesen 44-en szólaltak fel, ezek közül hét volt férfi. Az előítéletekre pedig jó példa, hogy az EP nőügyi bizottságának 90 százaléka nő, de a gazdasági bizottságnak csak a 20 százaléka.