szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Az Európai Unióban az adók beszedése az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor az unió feladata, hogy segítse őket az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelemben. Az Európai Számvevőszék az adóügyi információk cseréjének ellenőrzése kapcsán tapasztalt hiányosságokat.

A becslések szerint csak a társaságiadó-kikerülés miatt kieső uniós adóbevételek nagyságrendje évi 50 és 70 milliárd euró között mozog. Ha figyelembe vesszük az egyedi adózási szabályokat vagy az adóbeszedés kifogásolható hatékonyságát, a hiány eléri a 190 milliárd eurót.

Az adóügyi információk cseréjével kapcsolatban az Európai Számvevőszék végzett átfogó vizsgálatot öt tagállamban: Ciprusban, Hollandiában, Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban. A jelentés előadója a Számvevőszék magyar tagja, Pelczné Gáll Ildikó volt fideszes EP-képviselő volt.

„A méltányos adózás az uniós gazdaság sarkalatos pontja: növeli a jogbiztonságot az adófizetők számára, fokozza a beruházásokat, élénkíti a versenyt és az innovációt. Az utóbbi években indított kezdeményezések révén a közigazgatási szervek páratlan hozzáférést kaptak az adóügyi információkhoz. A megosztott információkat azonban sokkal nagyobb mértékben kell felhasználni ahhoz, hogy a rendszer elérje teljes potenciálját.”

– összegezte legfontosabb megállapításait Pelczné Gáll Ildikó. A vizsgálat során rámutattak arra, hogy az Európai Bizottság által létrehozott jogszabályi keret ugyan átlátható és logikus, de több hiányossága is van. A következőket emelték ki:

  • a jogszabályi keret nem szab gátat eléggé az adókikerülésnek és az adókijátszásnak, többek között a kriptovalutákra, de más bevételi formákra sem vonatkozik adatszolgáltatási kötelezettség, így azok nagyrészt adózatlanok maradnak,

  • a tagállamoknak nyújtott segítség nem éri el szükséges mértéket, több, a tagállamokat segítő iránymutatást kellene nyújtania, különösen az adatelemzés és -felhasználás területén,

  • a bizottság csak érintőlegesen foglalkozik a rossz adatminőség kérdésével, illetve nem értékeli, hogy mennyire eredményesek és mekkora visszatartó erejük van a szabálysértések nyomán kiszabott szankcióknak.

A vizsgálat megállapította, hogy az adóügyi információcserére szolgáló rendszer jól működhet, ha az adatok pontosak, hiánytalanok és időben megérkeznek. A számvevők bírálata szerint ez nem mindig van így. Sőt, a megosztott információkat rendszerint nem használják fel kellő mértékben, ami adóbevétel-kieséshez vezet – áll a jelentésben, amely a számvevőszék honlapján érhető el valamennyi uniós nyelven.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!