Európai parlamenti forrásaink szerint jövő héten ismét téma lesz a magyarországi demokrácia az EP plenáris ülésén – a legfrissebb események fényében. A napirendről dönteni jogosult Elnökök Konferenciája ma minden bizonnyal jóváhagyja, hogy vitát tartsanak “Jogállamiság és alapvető jogok Magyarországon és Lengyelországban” címmel. Ennek két fő része lesz:

• az uniós jog és az LMBT+ állampolgárok jogainak megsértése Magyarországon a magyar parlamentben elfogadott jogi változások eredményeként, illetve

• az Alapszerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, június 22-i meghallgatások eredménye Lengyelország és Magyarország vonatkozásában.

Arról is az Elnökök Konferenciája határoz majd, hogy szülessen-e állásfoglalás, vagy csak a vitát folytassák le. Közben négy EP-frakció (a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek és az egyesült baloldal) levelet küldött Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben arra szólítják fel, hogy “utasítsa el a magyar nemzeti helyreállítási terv tervezetét, és gondoskodjon arról, hogy a frissített terv összhangban legyen a helyreállítási és rugalmassági eszköz rendelettel és az európai értékekkel”. A levélírók véleménye szerint

a magyar terv nem képes megerősíteni az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupcióellenes keretet, valamint hatékony társadalmi párbeszéd és elkötelezettség révén javítani a közbeszerzések versenyét, a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát.

Az egyik aláíró, Damian Boeselager zöldpárti képviselő azt mondta, hogy

a civil társadalomnak, a Parlamentnek és más tagállamoknak egyaránt komoly aggályaik vannak a magyarországi korrupció és tomboló csalások kockázatával kapcsolatban, amelyet az igazságszolgáltatás állapota súlyosbít.

Azt is elfogadhatatlannak tartják a politikusok, hogy Magyarországon nem folytattak konzultációt a helyreállítási terv elkészítése során, emiatt a terv nem tekinthető reprezentatívnak, és fennáll annak a kockázata, hogy a pénz elosztása politikai indíttatású lesz.

Magyarország 2511 milliárd forint vissza nem térítendő forrásra tart igényt. A pénz odaítéléséről az Európai Bizottság ajánlása alapján a tagállamok döntenek.