Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatón ismertette a bizottság új, az energiaárak mérséklését és az ellátás biztonságát garantálni kívánó javaslatait. Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett gázársapka bevezetése, amely limitálná a földgáz beszerzési árát az európai piacokon. Ennek az intézkedésnek több verziója is a bizottság asztalán volt, ebből egy viszonylag limitált, kizárólag a TTF holland gáztőzsde árfolyamát érintő, „dinamikus”, tehát a világpiaci árakat figyelembe vevő modellre tennének javaslatot ideiglenesen, csak erre a télre. Ennek alapvetéseit terjesztenék most az Európai Unió Tanácsa elé, és ha ezeket elfogadják, konkrét javaslatcsomagot terjesztenének be. Ez azt jelenti, hogy a tél folyamán azok a gázbeszerzéseket, amelyeket a TTF alapján áraznak – tehát lényegében a vezetékes, köztük az orosz gáz árát – az unió egy, a piaci folyamatokhoz viszonyítva változó ársapkával szabályozná. Von der Leyen azt is elmonda, hogy a már megkötött hosszú távú szerződéseket nem érinti az ársapka, kizárólag az új beszerzéseket.

A nagyobb feladat viszont a cseppfolyósított gáz megfizethetőbb árazása lenne. Az orosz gáz visszaszorításával – ami Von der Leyen elmondása szerint most már az EU gázimportjának alig 9 százaléka – egyre nagyobb szerephez jut a cseppfolyósított földgáz, az úgynevezett LNG Európában. A cseppfolyós gázt jelenleg főleg tankerhajókkal szállítják Európába, például az Egyesült Államokból és Katarból. Erre pedig nem vonatkozik a mostani ársapka, és külön lépésekre lesz szükség. Von der Leyen bejelentette, hogy dolgoznak egy, az LNG-re vonatkozó új, európai indexálás megalkotásán, ami reményeik szerint a következő gáztároló feltöltési időszakra lépne életbe. A tél folyamán az LNG világpiaci árának folyamatos megfigyelését alapul véve készül majd el az új indexálás, ami 2023 március 31-től lépne életbe.

Bejelentettek viszont egyéb javaslatokat az árak mérséklése és az ellátás biztonságának megőrzése érdekében. Először is jó hír, hogy a gáztározók Európa-szerte 93 százalékra vannak töltve, és az energiafelhasználást is sikerült uniós szinten 15 százalékkal visszaszorítani. A bizottság reményei szerint, ha minden így halad tovább, az EU jóval a 2027–30-as céldátum előtt függetlenedhet az orosz gáztól. Szintén lehetővé teszik az uniós – akár állami – energiacégek számára, hogy együtt szerezzenek be gázt, amit a bizottság koordinálna, így nem licitálnának egymásra a cégek, felhajtva az árakat. Mi több, tagállamonként a gáz 15 százalékát kötelező lesz ilyen módon beszerezni, mivel jelenleg pont a tározófeltöltések utolsó 10–15 százalékában ígérnek leginkább egymásra a cégek, nagyban megdrágítva a beszerzést.

Ezenkívül garantálttá és kötelezővé tennék az EU-tagállamok közötti energetikai szolidaritást, tehát hogyha valahol ellátási gondok vannak, az unió más tagállamai segítenék a bajba jutott országot. Ez eddig kétoldalú szerződésekkel működött volna, de a bizottság által javasolt 40 tagállam közti bilaterális szerződésből csak hatot kötöttek meg eddig, ezért javasolnak uniós szintű vállalásokat.