Az orosz-ukrán háború vagy az energiaválság biztosan az uniós állam- és kormányfők elé kerül majd a csütörtöki brüsszeli EU-csúcs tervezete szerint. Az elmúlt hetekben azonban több olyan fejlemény is történt, mint például a magyar EU források felfüggesztéséről született megegyezés vagy a Katargate néven elhíresült európai parlamenti korrupciós botrány, ami szintén figyelmet követelhet az Európai Tanács szokásos, decemberi ülésén.

Orosz-ukrán háború:

Biztosan az asztalon lesznek az orosz-ukrán háború legújabb fejleményei, és az EU ezekre adott válasza. A napokban sikerült megállapodni az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós közös uniós segélycsomagról, miután az Orbán-kormány feloldotta a vétóját a kérdésben. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Tanácsot megelőző európai parlamenti vitanapon elmondta, hogy ha minden a tervezett ütemben halad a mostani tanácsülést követően, már januárban megkezdődhetnek a kifizetések Ukrajnának. A háború állása szintén téma lehet, különös tekintettel a civil infrastruktúrát ért támadásokra, amelyek a tél beálltával még nagyobb fenyegetést jelentenek az ukrán lakosságra. Mikulás Bek, a soros tanácselnökséget képviselő cseh miniszter szerint Oroszország fegyverként használja a telet, ami komoly problémát jelenthet a következő hónapokban.

Energia és gazdaság:

Részben a háború miatt fontos kérdés lesz az energetika és energiafüggetlenség. Von der Leyen az Európai Parlamentben elmondta:

Az olcsón kínált orosz energia sok európai iparág üzleti modelljének részét képezte.

Miután Oroszország az elmúlt nyolc hónapban az Európai Uniónak szállított vezetékes gáz mennyiségét 80 százalékkal csökkentette, az európai vállalkozásoknak más úton, és jóval drágábban kellett beszereznie az energiát. Ez a jelenlegi, egyébként is nehéz gazdasági helyzetben komoly probléma, amire az EU-nak megoldást kell találnia, hogy versenyképes maradhasson. Szerencsére az energiaellátás a télen megoldottnak tűnik az EU-ban, és úgy tűnik nem lesz szükség korlátozásokra. Viszont a tagállamok vezetőinek tárgyalnia kell a 2023-24-es télre való felkészülésről, a gáztárolók feltöltéséről és a hosszútávú ellátás kialakításáról, az ehhez szükséges szerződések megkötéséről. Ezen kívül két direktívát is végleges formába kell öntenie az államfőknek és miniszterelnököknek, egyet a megújuló energiáról egyet pedig az energiahatékonyságról. A megújuló energiába történő befektetés növelése szintén előkerülhet, bár konkrétumok most nincsenek a Tanács előtt.

Biztonság és védelempolitika:

Egy érdekes tárgyalási pont lesz a közös európai védelem- és biztonságpolitikai együttműködés megerősítése. Az EU-nak alapvetően ezen a területen nincs túl sok jogköre, a legtöbb dolog a biztonságpolitika terén tagállami hatáskör, vagy a NATO-n belüli együttműködés része. Ez továbbra is nagyrészt így maradna, de néhány kérdésben szorosabbra fűzhetik a kooperációt a tagállamok. Az első ilyen pont az európai védelmi ipar közös közbeszerzés útján történő megerősítését szolgáló eszköz (EDIRPA), ami lényegében egy 500 millió eurós (200 milliárd forint) közös EU-s védelmi beszerzési terv. Ezzel javítanának a tagállamok az unió védelmének hiányosságain. Szintén lehet szó hadi beszerzési koordinációról a tagállamok között, az Ukrajnának küldött készletek pótlására. A tagállamok még a Bizottságot is sürgethetik, hogy tegyenek javaslatot egy Európai Védelmi Beruházási Programra, ami az Európán belüli védelmi szektort támogatná. Ezen kívül tárgyalhatnak katonailag is hasznosítható infrastruktúráról és a mozgósítás egyszerűbbé és hatékonyabbá tételéről az unión belül, ehhez együttműködésre lesz szükség, épp úgy mint a kiber és hibrid védelmi fenyegetések kezeléséhez.

Egyéb témák lesznek még a déli szomszédságpolitika és a nemzetközi kapcsolatok, főleg az iráni tüntetések kapcsán.

Ami nincs a tervben, de szóba kerülhet:

Magyarország és az uniós források körüli vita ugyan direkt módon nincs a várható témák között, de jó pár kérdéshez kötődik. Először is az Ukrajnának nyújtott támogatás mindeddig vélhetően emiatt a vita miatt állt, és nem kizárható, hogy az Orbán-kormány a jövőben is élni fog a vétó-fenyegetés stratégiájával a háborúval kapcsolatos szankciók és támogatások kérdésében. Hasonló aggályai lehetnek a tagállamoknak a védelempolitika szorosabbra fűzése terén is, illetve szinte bármely olyan területen, ami teljes egyetértést igényel az Európai Unió Tanácsában vagy az Európai Tanácsban. Tehát lehet, hogy a Tanács résztvevőinek szembe kell néznie a kérdéssel, hogy mennyire képezheti a jogállamiság és a demokrácia a tárgyalás részét, amikor egyéb döntésekről van szó.

Hasonlóan a háttérben ólálkodik a Katargate-botrány, ami egyre terebélyesedik. Az ország ugyanis, most már bizonyítottan több szereplőt is megvesztegetett az EU döntéshozatali folyamatában, köztük Eva Kailit, az Európai Parlament alelnökét, akit azóta megfosztottak tisztségétől. A botrány először is komoly árnyat vet az unió intézményi folyamataira, de például az energetikai kérdésekben is fontos lehet, ahol Katar a potenciális partnerek egyike az energiabeszállításban. Szóval lehet, hogy a tagállami vezetők nem tudnak elkerülni egy vitát az unión belüli korrupcióval kapcsolatban sem.