Történelmi jelentőségű megállapodásra jutott az Európai Parlament, a tagállamok Tanácsa és az Európai Bizottság: politikai megállapodás született az új migrációs és menekültügyi szabályozásról. Ez fogja felváltani a tíz évvel ezelőtt hatályba lépett dublini rendszert. Az új csomag több jogszabályt foglal magában, a rendszer lényege, hogy megerősített határőrizet mellett az illegális bevándorlóknak nem lesz lehetőségük az EU területére lépni, csak abban az esetben, ha vélelmezhető, hogy menekültstátuszra jogosultak. Addig zárt helyen őrzik őket, megakadályozva a belső mozgást.

“Ez a migrációs és menekültügyi paktum biztosítja, hogy hatékony európai válasz szülessen erre az európai kihívásra. Ez azt jelenti, hogy az európaiak döntik el, ki léphet az EU területére, és ki maradhat itt, nem pedig a csempészek. Ez a rászorulók védelmét jelenti. Ez a paktum azt is biztosítani fogja, hogy a tagállamok felelősségteljesen megosszák az erőfeszítéseiket, szolidaritást tanúsítva azokkal, akik védik külső határainkat, miközben megakadályozzák az EU-ba irányuló illegális migrációt” - jelentette ki állásfoglalásában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A csomag öt uniós jogszabályt foglal magában, amelyek érintik a menedékjog és a migráció kezelésének minden szakaszát. Ide tartozik az illegális migránsok átvilágítása az EU-ba érkezésükkor, a biometrikus adatok felvétele, a menedékkérelmek benyújtására és kezelésére vonatkozó eljárás, valamint annak meghatározása, hogy melyik tagállam felelős a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért. Ugyancsak szabályozzák a tagállamok közötti együttműködést és szolidaritást, a válsághelyzetek kezelését, ideértve azokat az eseteket is, amikor a migránsokat eszközként használva igyekszenek az EU belső rendjét támadni harmadik országok.

Az említett öt jogszabály a lényege a következő:

• kötelező szolidaritást kell tanúsítani a migrációs nyomás alatt lévő országok felé. A többi tagállamnak választania kell a menedékkérők áthelyezése és a pénzügyi hozzájárulás között. Utóbbi az eredeti javaslattal megegyezően minden át nem vett menedékkérő után 20 ezer eurót jelent, amelyet egy külön alapba kell befizetni, illetve lehetőség van a frontországok határvédelmének pénzügyi támogatására is.
• A válságkezelési mechanizmus azokat az eseteket szabályozza, amikor egy vagy több tagállam a harmadik országbeli állampolgárok rendkívüli beáramlásával kénytelen szembenézni, s ez a nemzeti menekültügyi rendszer összeomlásához vezet. A szabályok kiterjednek a migránsok eszközként történő felhasználására is, amikor a migránsokat harmadik országok vagy ellenséges, nem állami szereplők használják fel az EU destabilizálására. Ilyenkor a szokásos menekültügyi eljárásoktól való esetleges ideiglenes eltérésre van lehetőség.
• az új szűrési rendelet értelmében azokat az embereket, akik nem teljesítik az EU-ba való beutazás feltételeit, beutazás előtti szűrési eljárásnak vetik alá, amely magában foglalja az azonosítást, a biometrikus adatok gyűjtését, az egészségügyi és biztonsági ellenőrzéseket. Ez legfeljebb hét napig tarthat. Akiről kiderül, hogy nincs esélye a menekültstátuszra, vissza kell fordítani a származási országába.
• egységes eljárást hoz létre az új rendelet az EU-ban a nemzetközi védelem megadására és visszavonására, ezek a nemzeti eljárások helyébe lépnek. A menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának gyorsabbnak kell lennie, az első határozat meghozatalára legfeljebb hat hónap áll rendelkezésre.
• az Eurodac-rendszer reformjának célja az EU területére érkezők hatékonyabb azonosítása, többek között arcképek hozzáadásával az ujjlenyomatokhoz, a hat évesnél idősebb gyermekek esetében. A hatóságok rögzíthetik, ha valaki biztonsági fenyegetést jelenthet.

A szabályozási csomagot a magyar kormány ellenezte, azonban ebben a kérdésben nem volt vétójoga. A rendelkezések minden tagállamra nézve kötelezőek lesznek.

Sajtótájékoztatóján Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke arról beszélt, hogy védelem kell az európaiaknak és tisztességes eljárás a kérelmezőknek.

Ez nem egy tökéletes csomag, de sokkal jobb mindannyiunk számára, mint amilyen volt korábban

– mondta Metsola. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a megállapodás győzelem az Európa-párti politikai erők számára, tekintettel arra, hogy az uniós polgárok számára a migráció jelentős aggodalomra adott okot. Metsola szerint ennek komoly jelentősége van a közelgő európai választások szempontjából. Az elnök által elmondottakat támasztja alá, hogy a populista politikai erők, például Németországban és Hollandiában a migrációs kezelésének hiányosságait kihasználva tudták növelni támogatottságukat.

Vannak azonban kritikusai is a jogszabálycsomagnak. Philippe Lamberts európai parlamenti képviselő, a Zöldek/EFA képviselőcsoport elnöke kijelentette:

A mai megállapodások elavult elképzeléseket rögzítenek a migráció kezelésével kapcsolatban, és nem veszik figyelembe az EU határain tapasztalható valóságot sem a földön, sem a tengeren. Ez aláássa a menedékjogot, a nemzetközi jogot és az emberi jogokat.

A politikus hozzátette, hogy a menedékkérők kötelező áthelyezését kellett volna törvénybe foglalni, ez azonban nem történt meg. Elfogadhatatlannak nevezte a migránsok, gyerekek és családok fogva tartását a határokon, amely szerinte kezelhetetlen adminisztratív terheket ró az érintett országokra.

Ugyancsak bírálatokat fogalmazott meg a Caritas Europe nemzetközi segélyszervezet főtitkára, Maria Nyman: „Aggodalommal tölt el bennünket, hogy a Paktum rendkívül káros hatással lehet az Európában védelmet kereső emberekre. Az olaszországi és görögországi fogadóállomások tapasztalatai alapján valószínűleg széles körben elterjedt fogvatartási és rossz befogadási előírásokat fognak alkalmazni a határmenti országokban, beleértve a gyermekeket és a különleges szükségletekkel rendelkező személyeket is.” A főtitkár szerint ez valószínűleg elsietett menekültügyi eljárásokhoz fog vezetni, korlátozott jogorvoslati lehetőségekkel, a jogi és orvosi támogatáshoz való hozzáférés hiányával és a kiszolgáltatott csoportok megfelelő ellátása nélkül.

A szabályozás minden tagállamra kötelező lesz, a jogalkotási folyamat a következő hónapokban, a belga elnökség alatt zárul majd le. Ha egy tagállam nem teljesíti a rá rótt kötelezettségeket, akkor az Európai Bizottság jogsértési eljárást indíthat ellene.