A miniszterek rögzítették, hogy a véleményvezérek vagy influenszerek egyre nagyobb hatást gyakorolnak azokra az online tartalmakra és információkra, amelyeket az emberek napi rendszerességgel fogyasztanak az EU-ban. Úgy vélik, hogy ez a hatás általában pozitív, de alkalmanként káros is lehet. Sőt, úgy fogalmaztak, hogy nemcsak az emberek mentális egészségére nézve okozhatnak hátrányokat, hanem társadalmi szinten is, például a demokráciára nézve.

Az európaiak egyre több időt töltenek az interneten, ami azt jelenti, hogy a közösségi médiában tartalmakat közzétevő véleményvezérek minden eddiginél nagyobb hatást gyakorolnak arra, ahogyan a világot látjuk és értelmezzük. E tevékenység pozitív hatásának biztosítása érdekében az EU-nak támogatást kell nyújtania a véleményvezéreknek, lehetővé téve számukra a médiatudatosságuk fejlesztését, valamint azt, hogy jobban megismerjék és megértsék az online tevékenységeikre irányadó szabályokat

– foglalta össze a politikai vezetők véleményét a véleményvezérekről Benjamin Dalle, flamand ifjúsági és médiaügyi miniszter.

Vagyis, ahogy a szöveg fogalmaz, az influenszereknek “médiatudatossági készségekkel” is rendelkezniük kell ahhoz, hogy tisztában legyenek vele:

a félretájékoztatás és a dezinformáció megosztása, az online gyűlöletbeszéd, az internetes megfélemlítés és más jogellenes vagy káros tartalmak potenciálisan negatív hatásokkal is járhatnak.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy egyre több a 18 év alatt véleményvezér, ez pedig felveti a felelősségét a szülőknek, gyámoknak, gondviselőknek, akiknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az esetleges jogsértéseknek milyen következményeik lehetnek.

Ezért a miniszteri tanács ajánlásokat fogalmazott meg a tagállami kormányoknak. Ezek a következők:

• ösztönzik a tagállamokat, hogy működjenek együtt a véleményvezérekkel és azok kialakulóban lévő képviseleti szervezeteivel annak biztosítása érdekében, hogy az említettek tisztában legyenek a médiaökoszisztémában betöltött szerepükkel és a rájuk vonatkozó jogszabályokkal
• felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a véleményvezérek uniós szintű támogatásának módjait, többek között a médiatudatosságra és a felelős online magatartásra összpontosító koherens szakpolitikai megközelítés révén, valamint a médiaoktatáshoz kapcsolódó meglévő uniós alapok és programok felhasználásával
• felkéri mind a Bizottságot, mind a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan szakpolitikákat és eszközöket, amelyek a véleményvezérek felelős magatartásának előmozdítását szolgálják, és támogassák az önszabályozó testületek vagy mechanizmusok létrehozását, beleértve a véleményvezérekre vonatkozó esetleges etikai kódex kidolgozását vagy más hasonló kezdeményezéseket
• arra is felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsák a véleményvezérek bevonását a médiapolitika azon vonatkozásainak alakításába, amelyek hatással lehetnek rájuk, ideértve a mesterséges intelligencia megnövekedett használatát.