Az európai vezetők viszont (többségében) diplomatikusak maradtak, és két lépés távolságból figyelik az amerikai elnökválasztást megelőző kampányt. Ez alól kivétel Orbán Viktor és a Fidesz, akik hangosan reklámozzák, hogy Donald Trump a favoritjuk.

Az ideális szövetséges: se nem Trump, se nem Biden

Az unió vezető politikusai, köztük a konzervatívok valójában ódzkodnak egy újabb Trump-elnökségtől, hiszen a megbízhatóság és kiszámíthatóság soha nem volt a republikánus jelölt erős oldala, miközben az EU leginkább a stabilitást keresi a nemzetközi kapcsolataiban. Habár Trump politikailag valamelyest közel áll sok konzervatív európai párthoz, a külpolitikai racionalitás tekintetében nem túl kecsegtető jelölt. Néhány példa: első elnöksége alatt Trump kereskedelmi háborút hirdetett, ok nélkül felrúgta az iráni nukleáris egyezményt és kiléptette az USA-t a párizsi klímaegyezményből.

Trump “America first” avagy az USA érdekeit minden más megfontolás elé helyező politikája pedig még kevésbé tette Európa szemében egyszerű, vagy épp közkedvelt tárgyalópartnerré.

Ez jelenleg különösen nagy probléma, hiszen az ukrán háború miatt Európa biztonságpolitikája a korábbiaknál is jobban függ az USA-tól. Trump esetében bizonytalan, hogy újraválasztása esetén tovább támogatná-e Ukrajnát, illetve hogy milyen mértékben maradna elkötelezett az ügy mellett. Elnökként Trump még a NATO-nál is riadalmat okozott, mivel nem ált ki egyértelműen a kölcsönös védelem elve mellett. Mindez kétségeket ébresztett transzatlanti partnereiben, hogy ha egy NATO-szövetségest megtámadnak, vajon Washington minden esetben és minden körülmények közt segítene-e.

Tehát az uniós vezetők számára Harris lehet, hogy nem az ideális jelölt az USA vezetésére, de legalább nem kiugróan problémás. Legtöbben nem foglalnak nyíltan állást, ám némi optimizmus érezhető Harrisszel kapcsolatban, főleg a baloldalon.

Az ÖVP, amely nemrég újból része lett az osztrák kormánynak, amikor az amerikai választásokra sor kerül, „meglehetősen közömbös” a november 5-i eredménnyel kapcsolatban, mivel a párton belül egyfajta „egyenlő távolság” van mind Donald Trumptól, mind Kamala Harristől – mondta Reinhard Heinisch politikai elemző, a Salzburgi Egyetem osztrák összehasonlító politika professzora. Vannak „ideológiai hasonlóságok” az ÖVP és az amerikai konzervatívok között, de Trump közelebb áll a szélsőjobboldali és populista FPÖ-hez és annak álláspontjaihoz. Heinisch úgy véli, hogy az ÖVP Trump esetében „irányítási problémát” látna:

Európai szempontból sokkal nagyobb lenne a folytonosság Kamala Harris alatt.

Az amerikai elnökválasztás körüli bizonytalanság mindenesetre nem teszi könnyebbé az osztrák politikusok életét.

Egy félmondat, amit egy déli idahói farmon ejtenek ki, pánikot kelt mindenhol, Portótól Helsinkiig

– mondta Alexander Schallenberg frissen hivatalba lépett osztrák külügyminiszter némileg frusztráltan a Reuters kérdésére. Az osztrák politikus nem az egyedüli, aki nem élvezi túlzottan ezt az időszakot, Alexander Stubb finn elnök úgy fogalmazott a helyzetről:

Mindannyian csak azt várjuk, hogy vége legyen ennek a választásnak.

Olaszországban Georgia Meloni viszonylag óvatos maradt, a nemzeti érdekek és a pragmatikus diplomácia hangsúlyozásával. Meloni, bár konzervatív eszmékkel azonosul, külpolitikájában egyensúlyt teremtett a NATO-párti és EU-párti nézetekkel, biztosítva, hogy Olaszország érdekei központi szerepet kapjanak, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államokban melyik kormányzat kerül hatalomra. Bár lehetnek személyes preferenciák az olasz politikai elit egyes tagjai között bizonyos jelöltekkel kapcsolatban, a hivatalos kommunikáció inkább a kapcsolatok folytonosságát hangsúlyozza, elkerülve a nyílt részrehajlást.

Mindezek tükrében kiugró, hogy Orbán Viktor milyen nyíltan támogatja Donald Trumpot. A magyar miniszterelnök gyakran beszélt elismerően Trumpról és az elnöksége alatt folytatott politikájáról. Egy márciusi interjúban kifejezte, hogy várakozásai szerint Trumpot 2024-ben újraválasztják, ő „a béke elnöke” lesz, miközben Biden a háború oldalán áll.

Szintén márciusban Orbán találkozott Trumppal a floridai Mar-a-Lagoban és a találkozó jelentőségét az is mutatja, hogy az Egyesült Államokba tett látogatása során a magyar miniszterelnök nem utazott Washingtonba, hogy találkozzon Bidennel és a demokrata adminisztrációval.

A vonzalom persze kölcsönös. Trump még az legutóbbi elnöki vitában is megemlítette Orbánt, amikor Harris azt mondta, hogy más világvezetők “kinevetik” Trumpot.

Engedjék meg, hogy a világ vezetőiről mondjak valamit: Orbán Viktor, az egyik legelismertebb ember, kemény embernek tartják. Ő egy kemény személyiség. Okos, Magyarország miniszterelnöke. Azt mondták, miért robban fel az egész világ?

– mondta Trump.

Összegzésként úgy tűnik, hogy Harris személye nem igazán számít a Fidesz politikai stratégiájában. Orbán és pártja továbbra is egyértelműen Trumpot támogatja, és a kormánypárti média megpróbálja a demokrata jelöltet inkompetensnek, őszintétlennek és háborúpártinak beállítani. Szinte olyan érzés, mintha a magyar, Fidesz-párti politika kevés figyelmet fordítana arra, hogy Harris valójában egy másik személy, aki indul az amerikai elnöki posztért. Orbán Viktorról mindenesetre nem fest jó képet, hogy míg más kormány és államfők a jó külügyi kapcsolatok megtartása érdekében igyekszenek semlegesek maradni, Orbánt semmi sem tántoríthatja el Trump határozott támogatásától, ide értve egy új kihívót is.

Ez a cikk az európai PULSE projekt keretében készült Silvia Martelli (Il Sole 24 Ore), Lola García-Ajofrín (El Confidencial), Noura Maan (Der Standard) és Moravecz Kata (EUrologus/HVG, Magyarország) közreműködésével.