Közel három éve indult a kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, majd az eredménytelen egyeztetések után 2022 júliusában jelentette be az Európai Bizottság, hogy beperlik Magyarországot. 

A Bizottság soha nem vitatta a gyermekek védelméhez fűződő jogot. A magyar törvény azonban egyértelmű különbséget tesz az emberek között azok szexuális irányultsága alapján, ez pedig ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel és számos uniós szabályt sért

– állt többek között a brüsszeli indokolásban.

A Bizottság szerint a törvény megsérti az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó elvet, a szolgáltatási irányelvet, az adatvédelemhez való jogot, és egyes bejelentési kötelezettségeket is. Azt is tartalmazza a brüsszeli érvelés, hogy az emberi méltóság sérthetetlenségéhez, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához, a magán- és a családi élethez, valamint a megkülönböztetésmentességhez fűződő jogok megsértésével a vitatott rendelkezések sértik az EU Alapszerződéseinek 2. cikkében rögzített közös értékeket is. (Ezek az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása.)

A kereset benyújtását követően egy nemzetközi kampány is indult annak érdekében, hogy minél több tagállam vegyen részt az Európai Bizottság oldalán ebben az eljárásban. Az akció sikerét jelzi, hogy összesen 16 tagállam hivatalosan jelezte, beavatkozóként részt kíván venni, erősítve a brüsszeli érvelést. A tárgyaláson ezen tagállamok közül 14 ott is volt, nagy többségük hozzá is szólt.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász a helyszínen követte végig a többórás jogi vitát. Úgy fogalmazott, hogy

az eljárás lényegét minden hozzászóló nagyon rövid időn belül letudta és megerősítették, hogy szerintük az Európai Bizottságnak igaza van és Magyarországot el kell marasztalni.

Ugyanakkor szerinte az igazi érdekessége ennek az esetnek az, hogy most történt meg először, hogy az Európai Bizottság az Alapszerződések 2. cikke szerinti értékek sérelmét is az eljárás tárgyává tette. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert éppen ez az a terület, amivel kapcsolatban a 7. cikk szerinti eljárás is folyik Magyarországgal szemben. A magyar hivatalos érvelésnek is az egyik központi eleme az, hogy a bírósági eljárás párhuzamosságot teremt a 7. cikk szerinti eljárással.

Lattmann azonban jelezte, hogy erre a bíróságnak joga van, azonban – ahogy a hozzászóló tagállamok is felhívták erre a figyelmet – mindenképpen szükség van konkrét jogszabály megsértésére és ennek bizonyítására is. Az Európai Bizottság vélhetően készült erre, mivel számos jogszabályt is megjelölt a keresetében, majd mindezek összegzéseként említette meg a 2. cikket.  

Lattmann Tamás szerint a tagállamok azért is jelentek meg ezen a tárgyaláson, mert a jövőre nézve szeretnék annak lehetőségét csökkenteni, hogy kizárólag a 2. cikk alapján induljon meg egy-egy eljárás. 

Ennek összeurópai szinten van jelentősége, hogy a jövőben ténylegesen kiüríti-e a 7. cikk szerinti eljárás lehetőségét az, ha kötelezettségszegési eljárást lehet indítani az alapértékek megsértése okán

– fűzte hozzá. Kérdés az is, hogy amikor majd ebben az ügyben ítéletet hoz az Európai Bíróság, akkor a 2. cikket felhozza-e hivatkozási alapként, vagy pedig majd később alakítja ki az erre vonatkozó joggyakorlatát. 

Az esetnek van erős politikai vetülete is, és nem csak az, hogy ebben az esetben is elbukik-e egy pert az Orbán-kormány. Ha azonban egy bírósági ítéletben kimondják, hogy Magyarország megsértette a 2. cikk szerinti uniós alapértékeket, akkor ez a 7. cikk szerinti eljárásban is visszaköszönhet és elég erős megerősítést és hivatkozási alapot jelenthet esetleg bizonytalankodó tagállamok számára az eljárás újabb szakaszba léptetéséhez.

A gyermekvédelmi törvény kapcsán folyó bírósági eljárás következő lépése a főtanácsnoki indítvány lesz, amelyben a bíróság egy tagja fejti ki jogi álláspontját. Ez nem kötelező az eljáró bíróságra, de szinte minden esetben megegyezik a későbbi döntéssel. A főtanácsnoki indítványra pár hónap múlva lehet számítani, ebben az esetben elképzelhető, hogy még a következő nyár előtt az ítélet is megszületik.