A Versenyképességi Iránytű a decemberben hivatalba lépett Európai Bizottság első komolyabb kezdeményezése, amelyet a testület elnöke még hivatalban lépése előtt megígért. Sőt, Ursula von der Leyen 2023 őszén éppen a helyzet felmérésére és a hiányosságok feltárására kérte fel Enrico Letta és Mario Draghi volt olasz miniszterelnököket, akik el is készítették a jelentésüket. Míg a Letta-jelentés az egységes belső piacra, a Draghi-jelentés a versenyképességre koncentrált. Éppen ezért a szerdán nyilvánosságra hozott bizottsági dokumentum is a Mario Draghi által leírtakra hivatkozott.

Az ezzel kapcsolatos közlemény meg sem említette a magyar elnökség időszaka alatt, szintén a versenyképességgel foglalkozó Budapesti Nyilatkozatot, amelyet az Orbán-kormány a hat hónapos időszak legnagyobb eredményének tekintett.

Az Iránytű utat jelöl Európa felé, ahol a jövő technológiáinak, szolgáltatásainak és tiszta termékeinek feltalálása, gyártása és forgalomba hozatala történik, miközben az első kontinens, amely klímasemlegessé vált – áll a javaslatok összefoglalójában. Az Európai Bizottság helyzetértékelése szerint az elmúlt két évtizedben Európa nem tartott lépést a többi nagy gazdasággal a termelékenység növekedésében tapasztalható tartós szakadék miatt. “Az EU-nak megvan, ami szükséges ahhoz, hogy megfordítsa ezt a tendenciát tehetséges és képzett munkaerővel, tőkéjével, megtakarításaival, egységes piacával és egyedülálló szociális infrastruktúrájával, feltéve, hogy sürgősen fellép a régóta fennálló akadályok és strukturális gyengeségek leküzdése érdekében, amelyek visszatartják” – fogalmaznak.

A három fő cselekvési terület az innováció, a szén-dioxid-mentesítés és a biztonság. Az innovációs szakadék bezárása érdekében elsősorban fiatal, innovatív vállalkozások számára kínál az EU kedvezőbb környezetet. A brüsszeli testület cselekvési terveket fog előterjeszteni a fejlett anyagok, kvantum, biotechnológia, robotika és űrtechnológiák terén. Egy következő javaslat egyszerűsíteni fogja az alkalmazandó szabályokat, ideértve a társasági jog, a fizetésképtelenség, a munkajog és az adójog vonatkozó aspektusait, és csökkenti a csőd költségeit. Ennek célja, hogy az innovatív vállalatok egyetlen szabályrendszert alkalmazhatnak majd, bárhol is fektetnek be és működnek az egységes piacon.

A Bizottság előkészíti a Tiszta Ipari Megállapodást, amely “a szén-dioxid-mentesítés versenyképesség-vezérelt megközelítését fogja meghatározni”. Célja, hogy az EU vonzó helyszínt biztosítson a feldolgozóipar számára, beleértve az energiaintenzív iparágakat is, valamint előmozdítsa a tiszta technológiát és az új, körkörös üzleti modelleket. Lesz egy Megfizethető Energia Akcióterv is, amely segít csökkenteni az energiaárakat és -költségeket. 

A túlzott függőségek csökkentése és a biztonság növelése érdekében tovább bővíti az EU a világ legnagyobb és leggyorsabban növekvő kereskedelmi megállapodásainak hálózatát, amely 76 országot fed le, amelyek az EU kereskedelmének csaknem felét adják.

A cégek működésének egyszerűsítése érdekében az Iránytű azt tűzi ki célul, hogy a cégek adminisztratív terheit legalább 25%-kal, a kkv-k esetében pedig legalább 35%-kal csökkentsék. 

A Bizottság előkészíti az európai megtakarítási és befektetési unióra vonatkozó szabályokat, amelyeknek célja új megtakarítási és befektetési termékek hozzon létre, ösztönözze a kockázati tőkét és a befektetések zökkenőmentes áramlása az EU-ban.

Egészen biztos vitákat fog kiváltani a tagállamok körében a szakpolitikák jobb összehangolására vonatkozó elképzelés. A Bizottság ugyanis egy “versenyképességi koordinációs eszközt” vezet be, amely – a tagállamokkal együttműködve – biztosítja a közös uniós szakpolitikai célkitűzések uniós és nemzeti szintű végrehajtását. Vagyis ellenállást válthat ki olyan kormányok körében, ahol ezt tagállami hatáskör elvonásaként értelmezhetik.

A Versenyképességi iránytű a Draghi-jelentés kiváló ajánlásait ütemtervvé alakítja. Szóval most van egy tervünk. Megvan a politikai akarat. A sebesség és az egység számít. A világ nem vár ránk. Ebben minden tagállam egyetért. Változtassuk tehát ezt a konszenzust tettekre

– jelentette ki Ursula von der Leyen. Az első reakciók vegyes képet festettek. Bas Eickhout európai parlamenti képviselő, a Zöldek képviselőcsoportjának elnöke szerint az Iránytű túlságosan csak a CO2-csökkentésre összpontosít, és nem a természet védelmére.

A környezetvédelemmel és a szennyezés csökkentésével kapcsolatos tétlenség akadályozza versenyképességünket és növekedésünket, ha továbbra is figyelmen kívül hagyjuk.

– mondta Eickhout, hozzátéve, hogy az anyag a szociális elemeket csak készségekre redukálja, miközben konkrét intézkedésekre van szükség az igazságos átmenet biztosításához. “A munkavállalókat és a vállalatokat nem lehet egyedül hagyni abban, hogy felkészüljenek a jövő munkáira” – emelte ki.

  Végre a versenyképesség új korszaka kezdődik Európában

– mondta Dolors Montserrat, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese. “Ez egyértelmű utat kínál az Európai Unió versenyképességének fokozásához a nagyobb gazdasági növekedés, az innováció és a kevesebb bürokrácia érdekében” – tette hozzá.

A szélsőbaloldali frakció szerint azonban ez ismét egy olyan terv, amely elszakadt a valóságtól.  

A Bizottság „versenyképességi iránytűjével” elvesztette a tájékozódási képességét. A profitra összpontosítva a szociális normák terén a versenyfutás csapdájába ejt bennünket, az európaiak, az egészségük és a környezet kárára. Mi ott leszünk, hogy megmutassuk nekik a helyes irányt, és emlékeztessük őket arra, hogy nem a versenyképesség tölti meg a hűtőszekrényeket, vagy ad tető a polgáraink feje fölé

– jelentette ki Leila Chaibi képviselő.