.„A mi üzletünk nem a kávén alapul, amelyet az embereknek felszolgálunk.
A mi üzletünk vásárlóinkon alapul, akiknek kávét szolgálunk fel” – Dave Olsen, a Starbucks alelnöke.

A Starbucks és Howard Shultz története elválaszthatatlanok egymástól. A szegény sorból saját erőből felküzdő Shultznak köszönhető, hogy a kis Seattle-i kávémérésből, a Starbucksból a világ legnevesebb kávéház-lánca fejlődött ki. Történetét megírta „Sztárkávéház – a Starbucks története, csészéről csészére” című önéletrajzi könyvében.

© AP

Shultz a diplomája megszerzése után marketingesként dolgozott, ám a jól pörkölt kávé illatába szerelmes üzletember habozás nélkül feladta jól fizető állását, amikor meghívták Seattle-be, hogy a Starbucks marketingese legyen. Az eredeti Starbucks üzletei főként a kávé pörkölésével, és forgalmazásával foglalkoztak.

Shultz saját, olaszországi tapasztalataira hagyatkozva elkezdte népszerűsíteni a helyben fogyasztást, a többi tulajdonos azonban nem bízott a profilváltásban, úgy vélték, az amerikaiak nem fognak lelkesedni az Európában bevált presszókultúráért. Letiltották Shultzot a további próbálkozásokról. Ő ezért – utólag kiderült, átmenetileg - otthagyta a céget és külső befektetők segítségével vágott bele tervei megvalósításába. Il Giornale néven nyitott kávézókat, amelyek kegyetlen versenyt diktáltak a Starbucksnak. A tulajdonosok egy idő után bedobták a törülközőt, és túladtak üzleteiken. Shultz volt a vevő, kialakította a Starbucks üzletek sajátos arculatát, és a brand elindult ország- majd világhódító útjára. Új városokban, új államokban jelent meg a Starbucks. Kaliforniában hozták ki először a jeges kombinációkat, köztük a a Frappucinot. Amerika-szerte 13 ezer üzletük kínálja a presszókávét és annak százféle variációját.

Sztárkávéház

A Starbucks-sztorit feldolgozó HVG-könyvet megrendelheti itt.

Az Egyesült Államokban hagyományosan csak gyenge minőségű, szűrt, híg kávét fogyasztottak, azt viszont bögreszámra. Legfeljebb a cukorral és a tejszínnel variáltak. A Starbucks koncepciójának lényege, hogy a klasszikus olasz eszpresszó kultúrát próbálja kombinálni a gyorséttermi gondolkodásmóddal. Vagyis a Starbucksban nincs pincér, a vendéget a pultos szolgálja ki, majd kellemes, kávéházi környezetben ülve fogyaszthatja a kávét, süteményt, vagy akár el is viheti. ("for here or to go?" – kérdezi a kávéfőző). Közben kellemes jazz szól, a CD-lemez meg is vásárolható, egyébként a New York Times-tól kávéfőző gépekig még sok minden kapható, ami a kávéval és a kávéházi léttel összefügg. Mindenütt a világon ugyanazokkal a kávéfajtákkal, lemezekkel, árucikkek találkozunk. A kialakított kávéfajták természetesen saját pörkölésűek, tucatnyi kávé keverékéből készülnek.

© Stiller Ákos

Budapesten már több mint ötszáz minőségi kávéház működik Míg korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy tejeskávéért ötszáz, hatszáz, sőt hétszáz forintot is elkérjenek, ma már van erre fizetőképes kereslet, és nemcsak a jómódú turisták részéről. Ennek hiányával magyarázták többek között, hogy a Starbucks miért nem érdeklődött korábban magyarországi piacnyitás iránt.

A Starbucks - jól bevált formulája szerint - nem próbál piacelső lenni, inkább megfigyeli, hogy a hasonló szisztémával dolgozó cégek miként boldogulnak az adott területen. Valószínűleg ezt a sémát követi hazánkban is a sztárkávézó. Valóban, a fővárosban máris több Starbucks-sémára működő kávéház üzemel. Többek között a Stardust (magyar tulajdonú), Cafe Shop Company (osztrák tulajdonú), California Coffee Company (német tulajdonú), Gloria Jean’s (ausztrál tulajdonú). Sikeres a magyar tulajdonban lévő Semiramis és Sir Morik is.

Rákérdeztünk a seattle-i vállalat PR-menedzserénél, Kate Bovey-nál, hol maradtak eddig, ő azonban másfajta magyarázattal szolgált. „Nem hinném, hogy késésben lennénk, időbe kerül, amíg megtaláljuk a megfelelő partnert, akinek licencet adunk, illetve akivel közös vállalkozásba kezdhetünk" - magyarázta a PR-vezető. Kate Bovey  szerint az üzleti tapasztalatok nem elegendők, a vállalkozónak kulturálisan is bele kell simulnia a Starbucks-családba, osztania kell a cég "társadalmi felelősségtudatra épülő filozófiáját". Mint hozzátette: a Starbucks és a lengyelországi központú AmRest Kft. nem kötelező érvényű előszerződést gállapodást kötött, amelynek értelmében az AmRest szerepet vállal a Starbucks lengyelországi, csehországi és magyarországi üzleteinek kialakításában és megnyitásában. De rögtön le is hűtötte kíváncsiságunkat: „Egyelőre nincs mit bejelentenünk” – jelentette be Kate Bovey.

Mateusz Sielecki, az AmRest lengyelországi befektetési menedzsere ennek ellenére optimista. Emlékeztetett arra, hogy cége üzemelteti franchise-ban e három országban a KFC és a Pizza Hut üzletláncokat, továbbá saját FreshPoint és Rodeo Drive éttermeit és számos Burger King fiókot; összesen több mint kétszáz üzletet. „Új piacok meghódítása sohasem megy könnyen” – jegyezte meg.

Mindenesete a Starbucks hosszabb távon csak a külföldi országokban 20 ezer üzletet akar működtetni, és csupán ebben az évben 700 új Starbucks-ot nyitnak. Nem valószínű, hogy a magyar piacot sokáig kihagyhatják számításaikból.

G. Cs.