Kevesen tudják, hogy ezt az édes kedvencet a XIX. században nemesítették egy apró, skarlátszínű virginiai erdei szamócából, amit egy termetesebb sárga, chilei fajtával kereszteztek. A gyümölcsöt Nagy-Britanniába a francia származású Frézer kapitány vitte. Így lett francia neve: fraise. Itthon és a nagyvilág kertjeiben számos különféle színű és alakú eperfajtát termesztenek: a kúpostól a gömbölydedig, az oválistól a szív alakúig széles a paletta, és a nemesítők folyamatosan kísérleteznek újabb fajták létrehozásával.

Magyar eper. Nem csak desszertnek váló © Dripnet

A legkisebbekkel kezdve a sort, a vad erdei szamócákat kell megemlítenünk, amelyek apró, vörös gyümölcsei, mámorító zamatúak. A havasi fajták általában valamivel nagyobbak, és kevésbé lédúsak, ám rendkívül illatosak és ugyancsak jóízűek. A sárga és fehér változatok első pillantásra talán kevésbé kecsegtetők, de rendkívüli vaníliás mellékízzel bírnak.

Az eperfélék gazdagok C- és B- vitaminban, bővelkednek káliumban, vasban és igen jó étkezési rostforrások, 100 grammjuk mindössze 30 kilokalóriát tartalmaz. A földi eprek esetében a méret és a szín nem egyenes arányos a beltartalommal. Némely kisebb, zöldesebb árnyalatú fajta jóval zamatosabb, mint tetszetősebb társai. A piacon, boltokban, ha lehet, a helyben, a környékben, de mindenképpen a hazai földeken termesztett változatot vásároljuk. S mindig győződjünk meg a kosár vagy a láda alján levő szemek épségéről is. Az előrecsomagolt, műanyagdobozos epernél figyeljünk, hogy nem eresztett-e levet, nem penészednek-e az alul sorakozó szemek. Ezek a gyümölcsök a vásárlást követő napig igazán frissek, amennyiben mégis kénytelenek vagyunk tovább tárolni, a hűtőben, fólia alatt még elállnak pár napig. A fólia amúgy inkább a többi ételt védi az intenzív eperillattól.

Ha télre szeretnénk némi friss nyári ízt konzerválni, nem árt ha tudjuk, a fagyasztott eprek soha nem érhetik el a friss gyümölcs ízvilágát, és a kezelés során összetöppednek, így különféle szószokba, fagylaltokba, turmixitalokba érdemes csak felhasználni őket. Eperdzsemkészítésnél a legkíméletesebb, ha nyersen lecukrozzuk a lecsumázott rakományt. Hagyjuk jó néhány órát, akár egész napot is pihenni. Ez alatt bőséges levet ereszt. Így főzzük, rotyogtassuk fel, míg be nem kezd sűrűsödni. Esetleg kevés zselírozó cukor hozzáadásával, dzsemfixszel meggyorsíthatjuk a kellő állag elérését. Még melegen töltsük csavaros tetejű, jól záródó üvegekbe. Fordítsuk fejre őket, hagyjuk így pár percig. Ettől átgőzölődik, s jól raktározható tartósítószer nélkül is.

Ha az eprek folyton érő fajtájából zölden szüretelthez jutunk, abból kiváló lekvár- és szószalapanyag lesz, más gyümölcsökkel, például rebarbarával házasítva. A szakemberek szerint a földi epret nem célszerű bő vízzel leöblíteni, megmosni, mivel könnyen elvizenyősödik. A szennyeződéstől gyengéden tisztítsuk meg, a legjobb, ha nedves papírtörlőbe hempergetjük.

Az igazán érett eprek mellé nem kell cukrot felszolgálni, elég némi tejszínhabbal kínálni, és máris megvan a friss desszert. Kísérletező kedvűek, egészen kevés őrölt feketeborssal vagy pár csepp balzsamecettel megbolondíthatják a gyümölcsöt. Ez, ha hiszik, ha nem még inkább kiemeli fenséges ízét. Így  igen jól passzol a zöldsalátákhoz és a spárgához. A vörösbor, a pezsgő és a narancslé is pikáns ízeket varázsol elő a gyümölcsből. Desszertként klasszikusan sokféle tortában, süteményben fordul elő az eper, de a legfinomabb talán egyszerű csokoládéba mártva. Legyen az csokifondü vagy csak csokoládémártás.

Tipp Bíró Lajos mesterszakácstól
Grillezett libamáj, chilis, csokis epersalátával

Hozzávalók 10 főre:  libamáj  2100g, muscolin salátamix 400g , olívaolaj  0,2l, eper  1000g, étcsokoládé 200g  chili paprika 3 kicsi db. 
   
A csokoládét gőz felett lassan megolvasztjuk, majd folyamatos keverés közben extra szűz olíva olajat csurgatunk hozzá, és bele tesszük a kierezett, apró kockára vágott chili paprikát. A muscolin- vegyes kerti zöldek - salátát átöblítjük, lecsurgatjuk. Az epret lecsumázzuk, nagyságtól függően vastagabb szeletekre vagy cikkekre vágjuk, és  a salátába keverjük. A chilis csokis dresszinggel meglocsoljuk. A libamájat 70 g-os szeletekre vágjuk és adagonként 3 darabot közepesen meleg teflon serpenyőben, zsiradék  hozzáadása nélkül megsütünk úgy, hogy a közepe rózsaszín maradjon. A libamájat a saláta mellé tálaljuk és a zsírjával felfényezzük a szeleteket. A mennyiségek arányosan csökkenthetők.