Tehát, a legsikeresebb szakácskönyvek már régen nem kizárólag csak a főzésről szólnak, benne kell lennie a séf személyiségének, a hitvallásának és persze rengeteg csodás fotónak is, hogy jól fogyjon a könyvesboltokban. Valószínűleg ez trend indította el azt a divatot, hogy kifejezetten a főzésről szóló, az ételek körül (is) forgó irodalmi művek jelenjenek meg a piacon. Vagyis, ha már teljesen elandalodtunk a sztorin, kipróbálhatjuk a szerző valamelyik kedvencét.

A letelepedős-főzős könyvek szerzői közül egyértelmű kedvencünk az amerikai Susan Loomis, aki két könyvvel is képviselteti magát a magyar piacon. A ház a Tatin utcán és az Életünk a Tatin utcán nemzetközi sikert arattak,s nem kis szerepük volt Loomis asszony főzőiskolájának beindításában is. A Tatin utcai történetek nem mondhatóak különösebben izgalmasnak, nem történik más, csak házvásárlás, renoválás, költözködés és berendezkedés – közben pedig rengeteg főzés és piacozás. Persze mindez egy francia kisvárosban.Mi két Loomis receptet próbáltunk ki, a tejszínes körtetortát és a babérleveles sült csirkét, de valahogy egyik sem jött be igazán. Ettől függetlenül tovább rajongunk a hölgyért és a csodás kisvárosért, Louvier-ért.

A másik szerző, akinek sikerült komoly sikereket aratnia a világban a szintén amerikai Frances Mayes. Egyik könyvét meg is filmesítették, bár a moziváltozatból, ha jól emlékszünk, kimaradt a főzés, viszont bejött helyette a szerelem. Mayes a Napsütötte Toszkánával nyitott, majd az Édes élet Itáliában című második kötettel folytatta. Nem olyan profi, mint Loomis, általában a receptjei is kevésbé bonyolultak ,viszont rendkívül élvezetes, ahogy körüljárja az egyes évszakokat, a szezonálisan jellemző zöldségekkel, gyümölcsökkel. Olyan terményekről is szó esik, melyeket a magyar konyha nem tart számon, úgyhogy kifejezetten látókör bővítő. Ránk legnagyobb hatással a spárga iránti ódája bírt. Ki is próbáltuk a sütőben sütött spárgát, és érdemes volt, tényleg különlegesen finom .

Most karácsonykor Judith Ryan Hendricks Francia kenyér című könyvének köszönhetően sikerült egy hagyományos amerikai receptet kipróbálnunk, a cukros-citromos sütemény pompásan bevált. A történet ugyan egy igen szomorú válásról szól, de a benne szereplő kenyerek és sütik egyáltalán nem keserűek, határozottan édesek, a banános-fahéjas kenyeret még biztos megsütjük valamikor.

Tom Stone Volt egyszer egy tavernám című könyvének történetét nem kedveltük meg igazán, viszont a Spagetti alla carbonara receptjének örültünk. Nem mintha eddig nem hasonlóan készítettük volna, de valahogy jólesett a “komolyabb” ételek leírása mellett egy ilyen nagyon egyszerű tésztáét is látni, hiszen nem lehet minden nap Wellington bélszínt készíteni.

Végül itt egy klasszikus, a Szeress Mexikóban! Laura Esquiveltől, amiből szintén készült egy igazán csodálatos film és még a főzést sem hagyták ki a sztoriból. Tita receptjeit ugyan inkább olvasgatja az ember, mivel legtöbbjük elég régi és bonyolult, de fontos szerepük van a történetben és az autentikus hangulat megteremtésében. A rózsaszirmos, mindenkit szerelemre gerjesztő fürj például egészen fmegfelelne a februári Valentine napra, de nem valószínű, hogy valaha is nekiállnánk a megsütésének.

Colette Rossant az egzotikus ízek kedvelőinek tálalja a Sárgabarackok a Níluson című könyvét . A hagyományos francia konyha iránt érdeklődőknek a Visszatérés Párizsba olvasását javasoljuk. Mindkettőben találhatunk számos alapreceptet, de különlegességeket is. A mi kedvencünk a tejszínes francia burgonya volt, bár hagyma nélkül jobban szeretjük.

Kádár Mónika