Egyszerűsége miatt az önkiszolgáló éttermek és a menzák is előszeretettel veszik fel a menübe, de a ,,nouvelle cousine” óta, talán pont ezért, mintha megfeledkezett volna róla a vendéglátás. Mint a legtöbb krumplis ételnek, úgy ennek is számtalan változata létezik, de a fent említett alapanyagok nélkül nem is érdemli ki a nevét. Csavarosságok persze a rakott krumpli elkészítésében is akadnak: a hozzávalók köre bővülhet szalonnával, hagymával, reszelt sajttal és így elkészítésére alapvetően igaz, hogy ahány ház, annyi szokás.

A végeredmény. Fontos az arány

Aréna 2000

Természetesen bármennyire is egyszerű ételről van szó, ezt is el lehet rontani. Főleg, ha a hajában főtt krumpli túlfő, vagy ha kemény marad. Hiba lehet, ha nem találjuk el az alapanyagok arányát – pedig ezt a rétegezéssel szinte egyértelműen megadja –, ha a kolbász nem elég zsíros – száraz kolbásszal nem lesz szaftos. De a végeredmény akkor is kétséges lehet, ha túlzásba esünk és szalonnával, sajttal, hagymával is egyszerre akarjuk gazdagítani.

Az már vita tárgyát képezheti, hogy csak a tetejére kerüljön-e tejföl, vagy csak a rétegek közé – aki szereti, ha a krumpli megsül, megpirul, az a felső rétegre ne tegyen tejfölt, legfeljebb néhány szelet szalonnából készített kakastaréjt. Ha viszont nem szeretnénk, hogy a krumpli ress legyen, akkor a tetejére jöhet a reszelt sajttal kevert tejföl. A kolbászról is megoszlanak a vélemények. Van, aki a jófajta – nem szójából és egyéb adalékanyagokból készült – főzőkolbászra, van aki a debrecenire esküszik, de legjobb talán egy zsírosabb lángolt kolbásszal próbálkozni.

Vétek György szerzőtársam szerint igen érdekes eredményt hozhat a sütnivaló kolbász is. Ezt nagytapasztalatú barátom, felhasználás előtt, egy kicsit beteszi a fagyasztóba, hogy szeletelni tudja. Ha követjük példáját, azért legyünk óvatosak, mert ha túl sok zsír sül ki a kolbászból, az is elronthatja a végeredményt. A túlzott mennyiségben felhasznált tejföl is okozhat galibát: az ízek és az alapanyagok nem összesülnek, hanem inkább megpárolódnak. Ha nagyon szeretjük a tejfölt inkább a tányérra halmozott rakott krumplira tegyünk belőle! Sokan a párolódást megelőzendő a tejfölt besűrítik egy kis liszttel, ilyenkor lehet egy kevés szerecsendióval is ízesíteni.

A rakott krumpli elkészítése egyszerű. Egy vajjal vagy zsírral kikent jénai tálban, illetve magas falú tepsibe rétegezzük az alapanyagokat. Az én sorrendem: krumpli, kolbász, tojás, tejföl és úgy szeretem, ha nem túl magas, mert így jobban átsül – ezért két réteg krumplinál nem készítem magasabbra, inkább nagyobb alapterületű edényt használok. A krumpli nagyon sok sót felvesz, ezért minden réteget külön megsózok. Fontos, hogy magas hőmérsékleten –  200 fokon – süssük, így a kolbászból kiolvad a zsír, és a krumpli sem szárad ki, a tejföl sem túrósodik meg.