Egy igazán gazdag leves után már valami egyszerűvel is beérjük, de magában is bevonulhat a főfogások sorába. S most következhet a bizonyítási eljárás. A levesbetétek változatossá, laktatóbbá teszik a leveset, és nem utolsósorban látványosabbá is. Vegyük szépen sorba, hogy melyikbe milyen levesbetét is illik, és mit érdemes tudni róluk.

A legnépszerűbbek és legegyszerűbbek minden bizonnyal a levestészták különböző nagyságúra és alakúra vágott, sodrott, kész változatai. Manapság tucatszámra válogathatunk az itthoni és külhoni bolti tészták között, de házilag is érdemes próbálkozni. A kellően kiszárított házi tészta szellős helyen nagyon sokáig eláll. De ne spájzoljunk azért túl sokat belőle, mert hova lesz a változatosság gyönyöre leveseinkből más belevaló híján? A gyúrt tészták leginkább húslevesek, becsinált levesek, esetleg paradicsomlevesek ideális betétei.

Sokaknál a nagy kedvenc inkább a daragaluska. Ez a fajta galuska hajlamos borsot törni az orrunk alá – vagy túl puha lesz és szétázik, vagy kőkemény, ágyúgolyónak is beillő holmi válhat belőle. A daragaluska titka, hogy főzés előtt a tésztának legalább fél órát pihennie kell, hogy a daraszemcsék jól megszívhassák magukat.

A különböző gombócok is nagyon mutatósak, finomak és laktatóak a levesekben. A leves fajtájától függően készítsünk májgombócot, zsemle- vagy burgonyagombócot, de a már-már elfeledett maceszgombóccal is biztosan sikert arathatunk. A gombócok az úgynevezett átlátszó levesekbe kiválóak, ízesíthetjük őket különböző zöldfűszerekkel.

Tippek, fortélyok

Aréna 2000

A levestésztát érdemes külön kifőzni, főleg akkor, ha nagyobb adag levest főzünk, mint amennyi egy nap alatt elfogy. Ha a tésztát a levesben hagyjuk, felszívja a levet, és másnapra úgy besűrűsödik, hogy főzeléknek is elmegy. Ráadásul gyorsan meg is romlik az egész, hűtő ide vagy oda. Ha magunk gyúrjuk a tésztát, akkor mindenképpen csak tojással, víz nélkül készítsük, így nem fog elázni a levesben. Ha házi levestésztánk van, akkor vigyázzunk, hogy liszt ne kerüljön a levesbe, mert zavaros lesz tőle.

Ha bolti tésztát veszünk, akkor a 8 tojásos jelölésű tészta a legmegfelelőbb, mert ez víz nélkül készül.

Ha daragaluskát készítünk, a tojás mellé adjunk egy evőkanálnyi olvasztott vajat vagy teáskanálnyi olajat, s úgy keverjük be a csipet sóval, ízlés szerint kevés őrölt borssal, apróra vágott petrezselyemmel vagy snidlinggel ízesített darához (3 púpozott evőkanálnyi dara bőven elég). Közvetlenül a kifőzés előtt keverjünk hozzá még egy kiskanálnyi darát, és forrásban lévő vízbe szaggassunk apró galuskákat.

Érdemes próbafőzést végezni a daragaluskánál – ha túl puha, akkor egy kevés darát, ha túl kemény, akkor még zsiradékot adjunk hozzá. Vigyázat, a daragaluska nagyon megnő! A galuskákat fedő alatt jó 20 percig főzzük, így légiesen könnyű darabokat kapunk. Ha mégis a levesben főzzük ki, akkor miután a leves felforrt, öntsünk hozzá egy bögre hideg vizet, és így főzzünk tovább. Más gombócokat semmiképpen se főzzük a levesbe, hanem külön vízbe, és külön, a leves mellé tálaljuk, hogy mindenki kapacitása szerint vegyen belőle.

Krémleveseknél betétnek tegyünk félre keveset abból a zöldségből, amiből készül. A zöldségen kívül nagyon finom bármelyik krémleveshez a pirított zsemlekocka reszelt sajttal. Ha sajtos pogácsát készítünk, érdemes a tésztájából pár stanglit sodorni, ezeket apró kockára vágni, és pár perc alatt arany barnára sütni a sütőben. Papírzacskóban tárolva sokáig eltartható, és a krémlevesekhez nemcsak rendhagyó, de nagyon finom levesbetétet kapunk. Levesgyöngy helyett is használható.

Savanyúbb – korhelylevesekhez – nagyszerű levesbetét a keménytojás apróra vágva, amit a tányér aljára teszünk és erre merjük a levest. Kicsit enyhíti a savanykás ízt és laktatóbbá teszi az ételt. A tojáskocsonya bár kevésbé ismert, annál finomabb és mutatós kísérője lehet húsleveseknek, savanykásabb ízű leveseknek.

A sokak által kedvelt palacsinta vékony csíkokra vágva nagyon jó levesbetétnek is. Sőt, ha külön erre a célra készítjük, akkor szódavíz helyett sörrel keverjük be, így a színe kicsit sötétebb és az íze karakteresebb lesz.

Bármelyik leves legyen is a kedvencünk, ne feledjük: igazán gazdag és finom leves nincs levesbetét nélkül!

Vajgaluska

1 tojássárgája
1 evőkanál tejföl
1 evőkanál olvasztott vaj
kb. 2 evőkanál liszt

Az első három hozzávalót simára keverjük, majd állandó keverés mellett hozzáadunk annyi lisztet, hogy nokedli sűrűségű tésztát kapjunk. Nokedliszaggatón a forrásban lévő vízbe szaggatjuk. Amint feljött a víz tetejére, már kész is. Zöldbableves, nyári gazdag zöldséglevesek nagyszerű levesbetétje.

Tojáskocsonya

2 db tojás
3 dl tej
1 kávéskanál só

A tojásokat a sóval habsora keverjük, majd hozzáöntjük a tejet, és jól elkeverjük. Beleöntjük egy magasabb peremű tálkába. Egy nagyobb, magasabb oldalú edénybe állítjuk, amibe vizet öntöttünk, és 200 fokra előmelegített sütőben, vízgőzben kb. 10-15 percig addig gőzöljük, amíg megszilárdul. Kockára vágva tálaljuk.

Zsemlegombóc

Aréna 2000

3 szikkadt zsemle felkockázva
2 tojás
kb. 15 dkg liszt
1 evőkanál apróra vágott, friss petrezselyem
1 teáskanál só
frissen őrölt bors
olaj

A zsemlekocákat egy egészen kevés olajon megpirítjuk és kiszedjük egy tálba. A tojásokat felverjük és ráöntjük a pirított zsemlekockákra. Nagyjából 20 percig állni hagyjuk, hogy megszívja magát. A masszához hozzáadjuk a petrezselymet, a sót, borsot és annyi lisztet, hogy formázható, lágy tésztát kapjunk. Vizes kézzel gombócokat formázzunk belőle, és forrásban lévő vízbe dobjuk. Addig főzzük, amíg fel nem jön a víz felszínére.

Májgaluska/gombóc

4 db csirkemáj
1 tojás
ízlés szerint reszelt vöröshagyma
só
frissen őrölt bors
apróra vágott petrezselyem
liszt vagy zsemlemorzsa

A csirkemájat éles késsel pépesre kaparjuk, majd hozzáadjuk a fűszereket és a sót. Jól összekeverjük és annyi lisztet vagy zsemlemorzsát adunk hozzá, amennyi a tésztát összetartja, nagyjából nokedli sűrűségűvé válik. Forrásban lévő vízbe szaggassunk apró galuskákat, vagy vizes kézzel formázott gombócot is főzhetünk. Akkor jó, ha feljött a víz tetejére.