A hét Kanári-sziget, mint tudjuk, nem tartozik az egykori latin-amerikai banánköztársaságok közé. Bár Spanyolország legdélebbi autonóm közösségeként, azért van valami köze az Újvilág banánültetvényeihez. A közeli Afrikából a portugálok által a 15. században ide betelepített banán egy spanyol dominikánus szerzetesnek, bizonyos Thomas de Berlengasnak köszönhetően került 1516-ban a mai Dominikai Köztársaság fővárosába, Santo Domingóba, s onnan terjedt el egész Amerikában.

Plátano Canario. Édes apróság

microlapalma.com

A jellegzetes zamatú gyümölcs tért hódított Európában is, főként az egészséges táplálkozás kiegészítőjeként. Óriási mennyiségben, még zölden leszedve, légi úton szállítják a nyugat-európai tároló/elosztó helyekre. Hozzánk többnyire a világ első számú banánexportőrének számító Ecuadorból jut el, különböző németországi banántárolókon keresztül. Az európai uniós normák, s valószínű meghatározott üzleti érdekek által is jobban preferált tengerentúli banán miatt egyáltalán nem, vagy alig ismerjük a hozzánk területileg közelebb eső Kanári-szigetek és Tunézia törpebanánfajtáit. Pedig felvenné a dél-amerikai banánnal a versenyt a Spanyolországban megkülönböztető névvel is illetett Plátano Canario. Igaz, hogy apróbb, de jóval nagyobb cukortartalmú, így édesebb ízű gyümölcs. Állítólag a mérete és a hajlásfoka miatt nem annyira megfelelő az EU élelmiszernormáinak. Ez erősen befolyásolja az egyébként kifogástalan kanári-szigeteki növénykultúra és termelői sorsát.

A szigetek szállodai infrastruktúrájának, turizmusának, létesítményhálózatának fejlesztésére a korábbi években adakozó uniós közösség a mezőgazdasági/növénytermesztési minőségi előírások mellett szigorú mennyiségi kvótákat is szab. Nemcsak a banántermelők, hanem a paradicsomtermesztők elégedetlenségét is kivívta, hogy a kedvező éghajlati adottságokból adódóan évente háromszor „szüretelt” paradicsomot két érési ciklusra kellett csökkenteniük. A 2011-es év elején 740 ezer kilogramm kanári banán kerül a szemétbe. Ezt teszik a termelők az EU-normáknak nem éppen tetszetős banánnal, hogy a túltermelést megelőzve, az árakat szinten tartsák, védjék saját piaci pozícióikat. A piac telítettsége miatti csökkentés mennyiségét a Kanári-szigeteki Banántermelők Szövetsége, az Asprocan határozza meg. A tavalyi évben 15 millió kg-ot semmisítettek meg ugyanebből a gyümölcsből, illetve adtak el nagyon alacsony áron. A Kanári-szigeteki Szabad Agrár Platform (Palca) az Asprocant hibáztatja a kialakult helyzetért, a banántermesztés rossz tervezéséért és irányításáért. Természetesen a jóérzés is ellentmond annak, hogy élelmiszer ilyen hatalmas mennyiségben kerüljön a szemétbe, még akkor is, ha a múlt év decemberének szélsőséges időjárása jelentős károkat okozott a termésben, amit állítólag a biztosítók jócskán megtérítettek a kanári-szigetieknek.

Vajon mit lehet tenni ott, ahol 35 ezer ember él a banánágazatból? A józan ész a kanári banánra épülő élelmiszeripar megújítását és fejlesztését sürgeti, ugyanis a banán minőségét nem csak centiméterben és hajlásfokban mérik.