A gyümölcsök savassága, a karakteres fűszeres-kakaós vagy a gabonás lágy ízek a kávékban is megtalálhatók. A kávéőrlemények is leginkább e három aromavilág köré csoportosíthatóak. Természetesen a teljes élményt számos tényező befolyásolja. S normális halandó a mindennapi fekete leves adagját beemelve nem azon gondolkodik, hogy a kávét alkotó kilencszáz kémiai elem szinte végtelen variációiból éppen melyik alkotja azt az aromát, amely a csészéjébe került. Teljesen szubjektíven eldöntjük, ízlik-e vagy sem. Ez pedig éppen attól is függ, hogy milyen hangulatban, környezetben vagyunk, hány cigarettával, milyen étellel sikerült már aznap tompítanunk ízérzékelésünket; de még az sem mindegy, éppen mi foglalkoztat minket, pláne, mondjuk a reklámok hatására, mit várunk el egy kávétól.

A hivatásos kávékóstolók és szakértők maguk is sommelierek, akik a bor vizsgálatában már megszokott módszereket alkalmazzák a kávé esetében is, így határozzák meg a pontos aroma-összetevőket. A Nespressonál például 110 kávészakértő és hivatásos kóstoló 15 ezernél is több zöldkávé-mintát ellenőriz rendszeresen. Idáig 16 féle Grand Cru őrleményt alkotottak meg, és évente kétszer jelentkeznek korlátozott ideig kapható limitált kiadásokkal.

Az őrlemények alapvető ízviláguk alapján három fő kategóriába sorolhatók: a kakaós, fűszeres-fás és az erősen pörkölt ízjegyeket tartalmazó intenzív aromák, a méz és a gabonafélék ízjegyeit magában hordozó kiegyensúlyozott aromák és a könnyű, citrusos, virágos, gyümölcsös-boros ízjegyeket tartalmazó virágos-gyümölcsös aromák csoportjába.