szerző:
I. N.
Tetszett a cikk?

Hajós Andrással súlyosbított sajtókampány mellett indult útjára Magyarországon a Fröccsbusz, amely az évszázados fröccskultúrát igyekszik őrizni, ápolni és fellendíteni.

A szervezők nem bíztak semmit a véletlenre: 37 éves Volkswagen T2-es veterán kisbuszból faragtak félig hippis, félig szocretrós Fröccsbuszt, Hajós András személyében egy félcelebsztárt mozgósítottak, és ingyen fröccsöt ajánlottak a tudósítóknak. Mi persze nem az utóbbi miatt mentünk el, hanem mert komolyan kíváncsiak lettünk arra, hogy e sok búval bélelt kis hazában mi újat tudnak még mondani a fröccsről.

Fröccsbusz

Elvégre az alapokkal mindenki tisztában van. Jedlik Ányos, a szódavíz atyja az 1840-es években Fáy András fóti pincéjében bubis vízzel spriccelte fel a bort, mire az alkohollal bensőséges viszonyt ápoló Vörösmarty Mihály ajkán megszületett a történelmi „fröccs” szó. Azt már kevesebben tudják, hogy a szikvíz feltalálója háromnegyed évszázaddal korábban bizonyos Joseph Priestley „brittudós” volt, aki egy sörfőzde mellett lakván sokat elmélkedett az erjedő szesz felett terjengő gázokról. Eladdig, hogy vízbe vezette a széndioxidot, miáltal ízletes italhoz jutott. Akkoriban még nem Nobel-díjra jelölték a látszólag haszontalan dolgok felfedezőit, a derék leeds-i születésű liberális presbiteriánus lelkészt a Királyi (Természettudományos) Akadémia 1773-ben magas kitüntetéssel jutalmazta találmányáért. Igaz, Jedlik Ányos annyiban mégiscsak a szóda atyjának tekinthető, hogy ő készítette el a világ első szikvízpalackját.

De hát nem efféle történelmi merengésről szólt ez a nap és a kampány. Hajós András is csak annyit jegyzett meg  félve, hogy ő még emlékszik a korra, amikor apró, motoros kisteherautókon szállítottak a szikvizet a lakosságnak. No meg azt, hogy emlékei szerint mindig is öreg melós „alkeszek” fogyasztották a fröccsöt, ám a tekintetben elbizonytalanodik, hogy mára a trend változott meg, vagy őbelőle vált érett, öreg, melós alkesz. Mindegy is, mert ezen a ponton az Agrármarketing Centrumtól Tóth Gedeon már azon elmélkedett, hogyan is tudja majd a jelen kampány megszabadítani a fröccsöt az előítéletektől. Elhangzik még az a közhely, hogy a jó fröccshöz jó bor kell, és keményen koppan az a mondat is, hogy „a bor egyenlő a barátsággal és az együttléttel, s ugyanerre jó a fröccs is”.

Fröccsbusz

Az egyre oldottabb beszélgetésbe még az a bölcsesség is belefér, hogy a fröccstől nem lehet úgy berúgni, mint a bortól, s lám Dobó kapitány is – az Egri Csillagok tudósítása szerint legalábbis – vizezett bort itatott katonáival, hogy azok bátrak, ámde kellőképpen józanok is legyenek. A bor persze nem jó vízzel – teszik rögvest hozzá a pódium beszélgetőtársai –, s a borús péntek délutánba még egy kis borongás is belefér: lám, a franciák nem ismerik a fröccsöt, milyen rossz nekik, hogy csak tisztán ihatják a bort.

Ugyancsak a sajtótájékoztatón tudtuk meg , hogy a fröccskultúra nem statikus, hanem állandóan fejlődő dolog. A klasszikus változatok mellett (kisfröccs vagy fütty, netán rövidlépés, 1 dl bor, 1 dl szóda; nagyfröccs, 2 dl bor, 1 dl szóda; hosszúlépés, 1 dl bor, 2 dl szóda; házmester, 3 dl bor, 2 dl szódavíz; maflás, 5 dl bor, 5 dl szóda; postásfröccs, dupla feketekávé rummal; Újházy-fröccs, a bort kovászos uborka levével kell hígítani) ma már sokan rendelnek „angol-magyart”. Ez 6 dl bort és 3 dl szódát takar, illetve Medgyessy-koktélt, ami a korábbi miniszterelnök állambiztonsági (III/II-es) érintettségére utalva 3 dl borból és 2 dl kólából áll.


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!