Mint a legtöbb egykori találmány, a füstölés is valószínűleg a véletlennek köszönhető. Mondjuk, az ősember fejletlen szociális érzékével a társai elől olyan helyre rejtette az elejtett állat húsát, ahol a melegedéshez gyújtott tűz füstje éppen távozott a barlangból. Aztán azt is észlelte, hogy a napon felejtett hús kiszáradva sokáig eláll. Végül rájött, a szárítást meggyorsíthatja, ha a tűz fölé teszi tartósításra szánt élelmét.

Lehet, először rémülten tapasztalta a hús furcsa elszíneződését, de az éhség minden bizonnyal nagyobb úr lehetett: kénytelen-kelletlen megkóstolta, és azt kellett tapasztalnia, hogy bizony jobb, mint friss korában. Innen kezdve megállíthatatlan volt a törzsfejlődés útján, már ami a tudatosan használt füstölést illeti.

hvg.hu

Az évezredek során a füstölés a sózás, a pácolás, a savanyítás, a cukrozás, az alkohollal való tartósítás mellett az élelmiszer-feldolgozás egyik legelterjedtebb és legfontosabb folyamata lett. A füstölés fő célja a hústermékek tárolási idejének meghosszabbítása volt. A tartósítás e módjánál a mester tapasztalata döntött. Nyilván nem a folyamat kémiájának és biológiájának ismerete, hanem a család apáról fiúra, a mesternek tanítványára szálló, a megfigyeléseken alapuló, folyamatosan tökéletesedő receptje volt a biztosítéka, hogy egyre megbízhatóbbak lettek a különféle füstölő eljárások, berendezések.

Arra hamar rájöttek, hogy a tartósításhoz használt füst minőségét lényegesen befolyásolja a füstöléshez felhasznált fa fajtája, nedvességtartalma, de még a fa kora és kivágásának ideje is. Megfigyeléseik alapján rájöttek rá arra is, hogy ha az égés tökéletes, akkor a fa illóanyagai teljes mértékben széndioxiddá és vízgőzzé oxidálódnak, azaz a füst a mi szempontunkból értékes komponenseit nem tartalmazzák. Füstölésre alkalmas füst előállítása érdekében a fa tökéletlen égéséhez szükséges feltételeket kellett létrehozni.

A használt fafajta szerint a füstölt áru színe, szaga és ízletessége változó. Általában igaznak mondhatjuk, hogy a jó minőséget csak kéményfa füstjével lehet elérni. Ennek
magyarázata, hogy a tömörebb fába nehezebben hatol be az oxigén, nagyobb az elszenesedés, és mivel lassúbb az égés, kisebb az égési zóna, a füstölésre használt füst több illóanyagot tartalmaz. Szinte hihetetlen, de a fából fejlesztett füst több mint 200 különböző szerves anyagot tartalmaz.

A füstölés célja mára elsősorban az élelmiszer ízletesebbé tétele lett, de ugyancsak fontos szempont, hogy a hő hatására a hús és a zsírszövet felpuhul, így az akár sütés-főzés nélkül is fogyasztható. A legnépszerűbb füstölt áruk a sonkák és kolbászok, a koleszterinben egyáltalán nem szegény disznócsülök, vagy éppen a füstölt halak, különös tekintettel a lazacra, tokhalra,heringre, pisztrángra. Ne feledkezzünk meg a sajtról sem, melynek ízei szintén sokat bírnak gazdagodni a füst által.

A füstölt hús a hagyományos szilveszteri étkek nélkülözhetetlen alapja is. A tökéletes csülök  / http://hvg.hu/gasztronomia/20101126_tokeletes_csulokrecept/ megfőzve, sütve, önmagában is igen jó eledel, és kiválóan alkalmas a hosszabb alkoholizálási menetek elviselésére. A főzőlevétől pedig akár a lencse, akár a hagyományos káposztaleves fenomenális lesz.