Az idei ellenőrzés nemcsak a menzákra terjed majd ki, hanem vizsgálni fogják az iskolai büfék és automaták kínálatát is. A tájékoztatás szerint az OÉTI által összeállított kérdőívek segítségével az ellenőrök az élelmezésvezetők, az óvodavezetők és a szülők véleményét is kikérik, és a laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek a főbb táplálkozási kockázati tényezőkre, mint például a só, a telített zsírok, a transzzsírsav vagy a hozzáadott cukor mennyiségére.

Stiller Ákos

Az átfogó vizsgálat fő célja a helyzetértékelésen túl annak megállapítása, hogy történt-e bármilyen változás az előző felméréshez képest, vagy továbbra is fennállnak azok az egészségügyi kockázati tényezők, amelyek növelik a gyermekkori elhízás, a cukorbetegség és a későbbi szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét - olvasható a közleményben.

Több mint négy évvel ezelőtt volt a legutóbbi óvodai és iskolai táplálkozás-egészségügyi vizsgálat. A szakemberek akkor azt állapították meg, hogy az esetek többségében az óvodai és iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek.

A laboratóriumi vizsgálatokból kiderült, hogy az óvodások a maximálisan ajánlott 2 gramm helyett 3,5–13,1 gramm sót fogyasztottak el egy átlagos napon. A nyersanyag-felhasználás sem volt megfelelő, és az ételkészítési eljárások is sok esetben korszerűtlenek voltak. A közétkeztetőknek csak egy része biztosított naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, és a folyadékpótlás is sok kívánnivalót hagyott maga után.

Az akkori vizsgálat megállapította, hogy míg az ételekben jóval több só volt a kelleténél, addig a kalciumtartalom nem érte el a korcsoport szerinti ajánlás 70 százalékát sem. További probléma volt, hogy diétás étkeztetést a közétkeztetők jelentős része nem tudott biztosítani.

Az ÁNTSZ közleményében kitér arra, hogy az országos tiszti főorvos 2011-ben táplálkozás-egészségügyi ajánlást tett közzé a közétkeztetők számára.