„Az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet 24 államilag bejegyezett cseresznye-, és 14 meggyfajtával büszkélkedik, melyeket a világ minden részén elismernek” – mondta Kasztovszky Zoltán, az intézmény igazgatója az éves meggy- és cseresznyekonferencián.

Az intézet hat évtizedes munkájának gyümölcse, hogy meggy- és cseresznyenemesítésben toplistásak vagyunk a glóbuszon. Európában, Ausztráliában, Dél-Afrikában igen kedvelik a magyar fajtákat. Chilében is kezdik termeszteni a cseresznyénket, az Elvira major egyik fajtája szolgál alapul az ottani cseresznyenemesítéshez. Míg külföldön a külcsín a meghatározó, addig itthon a belbecsre fektetik a legnagyobb hangsúlyt. A kutatóintézet szakemberei szerint kevés, ha szép a termés, a nemesítésnél céljuk, hogy az általuk bejegyzett fajták kiváló minőséget képviseljenek. Büszkék rá, hogy itthon még mindig a minőség, az íz a mérvadó, nem úgy, mint a világ más részein, ahol elsősorban a mennyiség és a külső számít.

Bohn Márton

Míg odabent a tudós emberek tanácskoztak, odakint folyt a munka. Az ültetvényen folyamatosan szüretelnek a dolgozók.  Az idei szüret mind termésmennyiségben, mind minőségileg kiválóan alakul. A cseresznye már javában érik, a meggy ízesebb fajtái még csak most következnek. Míg előbbit kézzel szüretelik, addig utóbbinál gépi erőt is bevetnek. „Magyarország első rázógépe müködik a kísérleti telepünkön, mely bizony már negyven esztendős, ugyanakkor még mindig jól teljesít” – dicsekedett Apostol János, a kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
A meggy nagy részét külföldön értékesítik konzervként. Németországban nagyon népszerű a magyar meggy: az éves konzervfogyasztás 55 százalékát tőlünk importálják. Főképp azért, mert a miénk sokkal ízesebb és jobb minőségű, mint európai társai.

A meggy - és cseresznyetanácskozáson szó esett még az idei terméshozamról, a növényvédelem aktuális kérdéseiről, cseresznyebetegségekről. A részvevők megemlékeztek a meggynemesítés atyjáról, a 100 éve született Maliga Pálról, majd a rendezvényt fajtabemutatóval és kóstolással zárták.