Átlagosan három évvel korábban halnak meg azok, akik sosem esznek zöldséget és gyümölcsöt, mint azok, akik sok almát, répát és paradicsomot fogyasztanak – olvasható az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban megjelent tanulmányban. A svéd kutatók szerint a világ sok egészségügyi szervezete ajánlja a napi öt adag zöldség és gyümölcs fogyasztását, ám a korábbi tanulmányok nem adtak következetes választ arra, hogy a tanács követése valóban javítja-e az egészséget, és mennyire. "Az új felmérés azt mutatja, a napi öt adag optimális" – közölte Alicja Wolk, a stockholmi Karolinska Intézet kutatócsoportjának munkatársa.

A csoport úgy találta, hogy azok, akik napi öt adagnál többet ettek, nem éltek tovább, mint azok, akik az ajánlott mennyiséget fogyasztották. Az adatgyűjtéshez több mint 71 ezer, 45-83 éves svéd férfit és nőt kérdeztek meg, majd 13 éven át követték őket. A kutatás kezdetén, 1997-1998-ban étrendjükről kellett beszámolniuk, mindenekelőtt arról, milyen gyakran fogyasztanak gyümölcsöt: narancsot, almát, banánt és bogyósokat, illetve zöldséget: répát, céklát, salátát, káposztát, paradicsomot és borsót. 

A kutatók azt fedezték fel, hogy 53 százalékkal nagyobb eséllyel vesztették életüket az adatfelvétel utáni követés időszakában azok, akiknek étrendjében egyáltalán nem szerepelt zöldség és gyümölcs, mint azok, akik naponta öt adagot ettek a terményekből. A kutatásban részt vevők közül majdnem 11 500 személy halt meg 2010 decemberéig. Akik legalább napi egy adagot fogyasztottak, átlagosan 19 hónappal, akik naponta három adagot 32 hónappal élték túl azokat, akiknek soha nem került a tányérjára zöldség és gyümölcs. 

"A zöldségek és gyümölcsök sok különböző vitamint tartalmaznak, és a gyümölcs általában kalóriadúsabb. Az egészséges étrendben együtt szerepelnek, ám amikor laikusokkal beszélgetek, azt szoktam mondani, egyenek több zöldséget, mint gyümölcsöt, de mindkettőt fogyasszák" – magyarázta Wolk. A kutatás szerint a nők étrendjében gyakrabban szerepel a zöldség és a gyümölcs. Akik kevesebbet fogyasztottak a kétféle terményből, azok között több volt a dohányos, az alacsonyabb iskolai végzettségű, és több vörös húst, magas zsírtartalmú tejterméket, édességet és rágcsálnivalót ettek. "Másfelől azonban a zöldség- és gyümölcsfogyasztók általában naponta több kalóriát vettek magukhoz, mint azok, akik nem ettek ilyesmit" – jegyezte meg Wolk.

A tanulmány nem bizonyította, hogy a zöldség- és gyümölcsevés meghosszabbította az élettartamot, és más különbségek is lehettek a terményeket fogyasztók és a tőlük tartózkodók között. Azonban amikor számításba vettek egyéb tényezőket, a nemet, a dohányzást, a testmozgást, az alkoholfogyasztást és a testsúlyt, az eredmény nem változott. A kutatócsoport szerint mégis akad gyenge pontja a munkának: táplálkozásukról maguk a résztvevők számoltak be, tehát nem független szakértő mérte fel az étkezési szokásaikat, ezért lehetséges, hogy nem pontosan azt ették, amit elmondtak.