szerző:
T.S.-Gy.Zs.
Tetszett a cikk?

A szezon már megkezdődött, de még nem csúsztunk le semmiről. Ha egy kis eső is áztatja a kertünket, akár milliomosok is lehetünk. Csak figyeljük az éti csigákat.

 A Helix pomatia, vagyis az éti csiga ugyan védett, de április elejétől június közepéig gyűjthető, pechére pont az, amelyik három centisnél nagyobb házat cipel. Akkor esélyes, hogy a magyarországi erdőkből és kertekből a francia gourmetek asztalára kerül.

 Állítólag mi vagyunk az egyik legnagyobb beszállítójuk. Nem mintha náluk nem lenne honos a házas tányérba való, de úgy látszik nincs az a mennyiség, amit ne tudnának beszippantani. Úgy két évtizede pedig már a jövőjükből is kieszik a csigákat / lehet, hogy éppen ezért kellenek nekik a mieink? /. Csiganemzetségek százezrei végzik dízájnos dobozokban, hogy egy pohár champagne, egy-két szem szép eper társaságában, vagy pirítósra ültetve, leheletnyi frissen őrölt borssal, csöppnyi tejföllel, netán Fleur de Sel de Guérande- dal / maradjunk annyiban, hogy az egy só, csak nem egyszerű / és rozmaringkivonattal a fine dining-ban illusztriskodjanak. Ja, a lényeget el ne felejtsük: a dízájnos dobozkák apró fehér golyócskákat rejtenek, amelyekről szofisztikált kóstolók ilyeneket képesek mondani: „ Őszi ízű, fás felhangokkal”, vagy „esőtől csöpögő falevelek gombára emlékeztető íze „ / na, azért azt megnéznénk, ahogy ínyenc vizes faleveleket rágcsál /.

©

A golyócskákat hófehér aranynak, az ikrák királynőjének is hívják. De nálunk az Afrodité gyöngye elnevezés visz mindent. Így hívják a cádízi Blanc Gastronomy cég csigakaviárját, csigatojás alapú készítményeit.  A Puerto Real-i (Cádiz) vállalkozás másfél évtizedes múltra tekint vissza.  A cég vezetője, Blas Hervias, aki mielőtt felfedezte a csigatojás-galaxist, egy ingatlanközvetítő könyvvizsgálója volt. De egyszer, amikor éppen nem könyveket vizsgált, egy szabad órájában a kezébe akadt egy csigaszaporításról-nevelésről szóló érdekfeszítő cikk.  Amint az El País-nek egy nemrég adott interjújában elmondta, igencsak felcsigázták az olvasottak. Addig nem nyugodott, míg a córdobai és cádizi egyetem laboratóriumaiban el nem kezdtek élelmiszertani vizsgálatokat végezni a csigatojásokon. Persze, kiderült az, amit a franciák és a katalánok akkor már sejtettek - hiszen a pireneusi határvidéken eszegették is - ,hogy a csigatojások különleges kaviárnak tekintendők.

Hervias ezt követően döntött a piaci bevezetése mellett, amely kezdetben nem volt egyszerű, indulásnak az első évben mindösszesen 1 kiló csigagyöngyöt adott el. Az elutasítás oka persze a fehér kaviár ismeretlensége volt az ibériai konyhán, de aztán akadtak kreatív séfek, akik kreatív receptekkel és menükkel mellé álltak.

A fehér kaviárként is emlegetett gyöngyöcskék nemcsak az európai fine dining éttermekben - közülük is elsősorban Franciaországban - számítanak kurrens cikknek, hanem Japánban, Dubaiban, Szingapúrban, Hongkongban, a latin-amerikai országok közül Chilében és Mexikóban. Főként ezek a célországai a csigaikra szállítmányoknak. Ma már évente 300 kg-ot képes produkálni a Blanc Gastronomy. Ennek a mennyiségnek a 80%-a kerül exportra, a fennmaradó részen pedig elsősorban észak-spanyolországi vendéglátóhelyek osztoznak.

 A kalciumban kimondottan gazdag csonterősítő főleg előételként, a tenger gyümölcsei és húsok kísérőjeként kerül  az asztalra. Ráadásul úgy tűnik, hogy Afrodité gyöngyéből újabb afrodiziákum legenda is született. Még mielőtt tetszenének szaladni a gourmet boltokba, szólunk, az 50 grammos kiszerelésű, elegáns tégelyekben forgalomba kerülő cádízi csigakaviár kimondottan csak megrendelésre készül.

©

Mára a Puerto Real-i csigakaviáros világelsőnek számít, de a francia és újabban a chilei konkurencia azért rendesen szorongatja. Ha mi is beszállnánk a versenybe, akkor lessük ki a kertben, hogy hol vannak azok a kis üregek a nedves földben, ahova az éti csiga lerakosgatja a petéit. A további tenyésztésnek és tartósítási technológiának manapság már nem nehéz utánajárni, ha lógunk a hálón / még magyar szabadalmat is jegyeztek be /. Azt azért jó, ha tudjuk, hogy egy csiga évente csak egyszer rak le petéket, akkor ugyan mindjárt százat. Száz tojás viszont csak négy grammot nyom a latba. Innen szép nyerni a csigakaviár bizniszben.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!