Némi vigasz, hogy hasonló tendencia mutatkozik olyan nagy sörös népeknél is, mint a cseh, a német, a belga és az angol. A hazai csökkenés – legalábbis a sörgyártó cégek 2013-as adatait összegző éves iparági jelentés szerint – elsősorban a jövedéki adó tavaly év eleji emelésének következménye, mely söráremelést is generált.

Az árak nemzetközi összehasonlításról ugyan nem esett szó a sajtótájékoztatón, de tudjuk, hogy hazánkban egy korsó minőségi sörért jóval többet kell dolgozni, mint a környező országok bármelyikében: vagy, mert a határon túl többet keresnek, vagy, mert egyszerűen olcsóbb tud lenni – az alacsonyabb adóterheknek is köszönhetően – a sör.

MTI / Kálmándy Ferenc

A szövetség a Magyarországon jelen lévő három nagy multinacionális cég, valamint a Pécsi Sörfőzde érdekeit képviseli, az ő gondjaikat közvetíti. Így nem tudhattuk meg, hogy a csökkenő export mellett, vajon hogy alakult az import, illetve milyen szerepe van a piaci forgalom több mint 90 százalékát adó négy nagy eladásaiban a kisüzemi illetve a házi sörök (és az engedélyezett házi sörfőzés) népszerűségének.

„A fogyasztók árérzékenységének köszönhetően folytatódott a gazdaságos árkategóriájú sörök térnyerése a prémium és középkategóriás termékek rovására” – mondta Csíkné Dr. Kovács Klára, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke. Vagyis a fogyasztók jelentős része olcsóbb és gyengébb minőségű söröket iszik. De sajnos ez is több éves tendencia.

Mint az is, hogy ugyanakkor a sörgyártók igyekeznek társadalmi felelősséget is vállalni, és nem ütre-főre itatni a népeket, hiszen kiemelt fontosságú céljuk a kulturált, felelős alkoholfogyasztás. Ennek érdekében támogatták az aludobozok gyűjtési rendszerének fejlesztését. S erre szolgál, hogy a sörszövetség által fejlesztett népszerű okostelefon alkalmazás, a JÓFEJ használatával a felnőtt lakosság 2013-ban is rendszeresen ellenőrizhette, hogy alkoholfogyasztást követően mikor ülhet újra a volán mögé.

Arról sajnos nem esett szó, hogy milyen konkrét kulturális célokat támogatott a sörszövetség, de tény, hogy az elmúlt években nem jelent meg új  magyar sörös könyv - tematikus prémium magazin is idáig csak egy, történetesen a HVG Sör Plusz -, és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, és más alkalmatos „terepen” az elmúlt évtizedben sem került sor sör tematikájú kiállításra. Sajnos a megfelelő támogatás hiányában a gasztronómiában is lanyhulni látszik a  sörvacsorák  iránti érdeklődés.

Így aztán a kormány által, a legújabb fejlemények ellenére is, preferált házi főzésű pálinkákhoz és a jövedéki adó alól mentesülő, számtalan folyóirattal és könyvvel büszkélkedhető borosokhoz képest az idei évnek is lépéshátrányból kezdhettek a sörösök.