szerző:
Molnár Kata Orsolya
Tetszett a cikk?

Azzal nem mondunk újat, hogy Olaszország minden faluja tartogat valami kulináris meglepetést. A Garda-tónál, a helyiek szerint, a világ legjobb citromja vár a gasztronautákat. Csak meg kell találni.

 

A Garda-tó körül autózva az ember tekintetét azonnal megragadják a különleges teraszos építmények, melyekből a tó körül számosat látni. Nem tudtuk, mire szolgálnak oszlopai, annál is inkább, mert szemlátomást a legkülönfélébb módokon hasznosították őket. A rejtélyre akkor derült fény, mikor közvetlenül az út mellett is láttunk egyet, és gyors satufék után már lestünk is befelé az ablakain. Egészen csodálatos dolog tárult a szemünk elé: egy buján zöldellő citromliget.

MKO

A Pra de la Fam egyike a tó körül ma még működő limonaiáknak,  amely egyúttal múzeumként is várja a látogatókat. A Pra de la Fam Tignale ékköve. 1754-ben a Parisini család építette itt az első kertet, amit ma Öreg kertként emlegetnek. Az Új kertet 1850-ben adták hozzá, további nyolc terasszal meghosszabbítva a citromliget területét.

A Garda-tóhoz a XIII. században szerzetesek hozták Liguriából a citrusféléket. A helyiek citromházakat, vagy ahogy az ottani dialektusban mondják, sardíkat építettek, melyeket gyakran teraszosan alakítottak ki. A limonaiák keleti-délkeleti kitettségét a három oldalon felhúzott falak biztosították. Az egyes szinteken, melyeket kőlépcsők kötöttek össze, 30-40 cm átmérőjű oszlopokat állítottak fel, melyek a hidegebb hónapokban a faspalettákat vagy az egész építmény frontján az üvegablakokat tartották. Novemberben ezen a vidéken már nem ritkák a fagyok, a citromot pedig meg kellett védeni a hideg időben. A ligetek fenntartása nem volt olcsó mulatság, de a fizetőképes keresletnek köszönhetően virágzott az üzlet.

A citromokat méretük alapján osztályozták, a legjobb minőségű gyümölcsöket Magyarországra, Tirolba és a környező országokba exportálták. A XIX. század közepén közel 7 hektáron termesztettek citromok a tó körül, a krízis a 1800-as évek végén ütött be, mikor is 1874 és 1876 között egyhatodára csökkent a szüretelt citrom mennyisége. A válságot a déli citromverseny okozta, hiszen az ottani jobb klímán nem volt szükség citromházak fenntartására, ami nagyban lecsökkentette a termesztési költségeket.

MKO

 Napjainkban a citromligetek elsősorban turisztikai jelentőségűek. A helyiek váltig állítják, hogy az itteni citromok sokkal finomabbak a szicíliaiaknál ezt nem tudjuk megerősíteni vagy vitatni, de az biztos, hogy ezek a citromligetek nagyon érdekesek és szépek, melyeket mindenképpen érdemes megnézni.

 

 

 

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!