szerző:
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Nagyon össze kell kapnia magát kulturált sörisszának, ha lépést akar tartani a fesztiválokkal. Még egy alvás a nagy budavári kóstolgatásokig, miközben még ki se heverte a hétvégi Főzdefesztet.

 

A sörfesztiválozó és a sörfesztiválszervező külön rendszertani elemek lennének a nagy Brehm könyvben – csak egy közös a bennük, hogy mindenkit megvetnek, aki rossz szót ejt a sörről, meg arról a tetthelyről, ahol éppen vannak. Ez így nagyon rendben van, a többi részletkérdés. De az már nem mindegy, hogy melyik oldalról. Akár az árakról van szó, akár a "technikai" struktúráról.  Sírni azonban, mint tudjuk,  csak a győztesnek - ez szinte mindig a sörfesztivál rendezője – lenne szabad, a fogyasztó pedig igyon és örüljön annak, amit kap. A pénzéért persze.

Kérdéses, hogy vajon van-e értelme ízekre szedni, a múlt hétvégi Főzdefesztet. Vajon célravezető-e, ha leragadunk a részleteknél, és azon gondolkozunk, hogy egy sörfesztiválnak mennyire fontos eleme az eszköz. Értsd például pohár, amelybe a sör kerül. S mennyire fontos hogy az érdeklődő egy, két, három vagy akárhány decit is rendelhet-e a sörből, amelyre kíváncsi, vagy megveszi a kötelező egységnyit, aztán széttöltögeti a kóstolótársakkal. Vagy állítsunk pro és kontra érveket, arról hogy egy fesztiválozónak jár-e ingyen WC? Esetleg elmélkedjünk arról, hogy tisztességes-e rákényszeríteni a fogyasztót egy tárgy megvásárlására, mely nélkül nem juthat sörhöz, viszont a négy számjegyű betéti díjat majd leihatja záros határidőn belül konkrét népszerű sörös-bulis helyen?  És mi van a metapay rendszerrel, mely a kizárólagos – készpénz kímélő – fizetési eszköz adott fesztiválon, viszont ha bankkártyával fizetünk érte, 200 forint kényelmi díjat is levonnak számlánkról? Probléma-e, ha pultos, semmi lényegest nem tud mondani arról, amit töltöget?

©

Nem, nem, nem.

Az idei Főzdefeszt kétségtelenül megtalálta a helyét, kitöltötte azt az űrt, amit a klasszik majálisok hiánya hagyott maga után a Városligetben. Most hétvégén kiderült, a liget még mindig az egyszerű, kedves barátságos embereké, akik hálásan itták a feszt söreit, lett légyen az nagyüzemi cseh, erős belga, pernyertesnek  (nem az, illetve csak részben) kikiáltott csíki, konyhai fazékban főzött IPA, vagy gyümölcsös ízesítésű láger. Ehhez a virsli és a bográcsgulyás helyett ott voltak "sörkorcsolyának" a Street Food Show finomságai – perec és hot dog helyett a legnívósabb nagyvárosi kínálattal. Gyomor üresen, torok szárazon nem maradhatott.

Aki mégsem talált kedvére valót, tiltakozott a metapay-rendszer ellen, vagy egyszerűen csak nem akart 1000 forintot fizetni egy végtelenül csúnya, csehszlovák időket idéző pohárért - amiből amúgy nem is volt elég -, annak ott maradt vigaszként kőhajításnyira a lizsé népszerű ivoldája a Kertem, a műanyag pohárba, készpénzért csapolt borsodi söreivel.

©

A többség azonban – köztük persze sok, a dologra őszintén rácsodálkozó külföldi – örömmel állt sorba a sörökért és elégedetten állapíthatta meg, hogy vannak eredeti, jól kitalált, kellően kierjesztett, ízes kézműves sörök e hazában. Voltak persze bolyongók is, akik mindig  odaálltak "komlót meg ízsítést" felfedezni, ahol a legrövidebb volt a sor, 600-900 forintot sem sajnáltak egy gyorstalpaló sörismeretbővítő kóstolásért, bár ezt nem mindenütt kapták meg, mondjuk úgy, hogy a csaposokra - tisztelet a kivételnek - információadásban még ráférne a  tréningezés.   S aztán ott volt az a  bennfentes kör, amelyik felkészülten, konkrét listával érkezett házisör - kézműves sör mustrára.

©

 Mindenkinek mindehhez párosult a lehetőség, hogy a Városliget százéves platánjai alatt, alkalmasint kitágítva az Olof Palme sétányt, békésen lehetett a fűben heverészve sörözni. S még attrakcióban sem volt hiány. Hogy mást ne említsünk, a Vári nővérek – Armando és Ogre – nevű sör mellé egy igazi erőművész produkció is dukált, mely bizonyította hogy van jövője a városligeti sörfesztiváloknak, és nem árt időnként még önmagunkat sem komolyan venni. A jó tréfából, még ha kicsit alpári is, úgyis nagy hiány van.

©

Szóval, az volt a legjobb az egészben, hogy tényleg olyan volt mint egy igazi majális, igazi jó hangulattal. El is játszottunk a gondolattal, hogy  fűvet-fát és sörcsarnokot a Felvonulási térre- bocs a retrós megnevezésért, de így mindenki tudja, miről van szó -, ahol elférne az óriáskerék és a vurstli is. Bécsben ez a Práterben működik. És igenis van ez a fesztiválozó emberfaj, aki imád tömegben, másokkal együtt lelkesedni az ügyért, legyen az kolbásztöltés, Omega-oratórium, pálinkabemutató, pacalfőzőverseny, vagy éppen sörfeszt.   Szóval sört-street foodot és vásári látványosságot a népnek!

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Minél fiatalabb valaki, annál inkább zavarja a klímaváltozás

Minél fiatalabb valaki, annál inkább zavarja a klímaváltozás

Születési helye: Auschwitz - Film nemzedékeken át öröklődő rémálmokról

Születési helye: Auschwitz - Film nemzedékeken át öröklődő rémálmokról

A béremelés után bruttó 400 ezret kereshet egy pék az Auchannál

A béremelés után bruttó 400 ezret kereshet egy pék az Auchannál