A  november első keddjén a budapesti Bestiában lezajlott eseményt ugyan hat órára hirdették meg, de egy kis technikai döccenő miatt csak nyolckor kezdődött a díjátadás. Így aztán, tekintettel a korlátlan sörfogyasztás lehetőségére, a jelenlevők remek kocsmai hangulata biztosította az „alapzajt” az ünnepséghez, melyen először a Sörszövetség igazgatója adta át a „Sör mi több” év médiadíját Puska Annának és Puska Tamásnak (Kocsmablog) a sör népszerűsítésében kifejtett érdemeikért. A Főzdefeszt díjazottjai: az Év Sörfőzdéje a Monyó Brewing Co., 2015 Kedvenc Kézműves Söre a Tántorgó Paripa lett, míg a Legszebb Sörcímke díját a Hübris gerillafőzde Chorongi nevű sör címkéje kapta, és hogy ne maradjon elismerés nélkül a Zirci Apátsági sörfőzde se, ők megkapták az Év Debütálása díjat.

Fülöp Máté

Három érdekes bejelentés is elhangzott a díjátadón. Schillinger Attila, hivatalosan is közhírré tette, hogy az Sörszövetség közgyűlése úgy döntött, változtatnak az alapszabályon és a jövőben a kisüzemek pártoló tagjai lehetnek a szövetségnek.

Az eseményt követő beszámolók „Ellentétek után összefogás a sörnagyüzemek és mikrofőzdék között” optimista hangvételének jegyében adtak hírt a bejelentésről. Szívből üdvözlendő is, csak az a furcsa, hogy azóta sem olvastunk egyetlen olyan cikket sem – bár nem kizárt, hogy született ilyen –, mely elemezte volna ezt a nagy összeborulást a piac két alapvető szegmense a „nagyok” és a „kicsik” között. Az sem merült fel, hogy miért nem vett részt – ha már „iparági összefogás” –, miért nem kapott meghívást az eseményre a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete. Ez már csak azért is különös, mert az egyesületnek a jelenleg üzemelő sörfőzdék fele-kétharmada a tagja, és tagjainak ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtja, amit a Sörszövetség kínál majdan számukra, szavazati joguk viszont a Sörszövetségben nem lesz.

„Kezdetben mi azt tudjuk nyújtani, amink van. Jól működő szervezet, sörpiaci információ és a szabályozási környezet naprakész ismerete. Ezen felül szeretnénk minden sör érdekét hatékonyan képviselni. Bízunk abban is, hogy kialakulhatnak jó szakmai kapcsolatok és majdani együttműködések a tagok és pártoló tagok között. Nem tárgyaltunk kifejezetten senkivel a pártoló tagságról, illetve annyit elárulhatok, hogy már van rá érdeklődő. Bárki lehet majd pártoló tag, ha vállalkozás, amely itthon sört gyárt vagy saját márkájával egy bizonyos mennyiség felett kereskedik” – tudtuk meg Schillinger Attilától, aki szerint „a módosítás már érett egy ideje. „Szorgalmazták a tagjaink is és jómagam is, mióta a szövetség élére kerültem. Az utolsó löketet ehhez egy őszi müncheni, európai sörszakmai szeminárium adta meg, ahol a dánok, norvégok és franciák beszámoltak nekünk arról, hogy mennyi sikeresnek és kölcsönösen előnyösnek élik meg a kicsik felé való nyitást. Ezt az utat követjük” – szögezte le.

Ugyanakkor szakmai körökben arról beszélnek, hogy a Főzdefeszt és a Kisüzemi Sörfőzdék között támadt ellentét miatt, ezzel szeretnének alternatívát mutatni az ingadozó kisüzemeknek, akik már az őszi Főzdefeszten sem vettek részt, vagy annak lemondást tervezték, illetve tavaszi távolmaradásukat fontolgatják. Az őszi távolmaradás okai között említik a kötelezően megvásárolandó és kötelezően használandó poharakat épp úgy, mint a Metapay rendszert.

Valószínűleg ennek köszönhetően jelentette be Bart Dániel  a Főzdefeszt vezetősége nevében, hogy tavasszal visszatérnek a készpénzes fizetésre –, mely persze nemcsak a kiállítók, hanem a látogatók érdekeit is szolgálja. Így nyilván valamilyen módszert ki kell találni, hogy a bérleti díjon felül, a forgalom után fizetendő 10-15%-os royaltyt – akár úgy, hogy magukat a söröket léptetik be a fesztivál területére – be tudják szedni a kiállítóktól.

Az egyértelműen látszik, hogy a Főzdefeszt, amióta a Komló és Maláta Kft. is résztulajdonosa lett, az egykori amatőr kezdeményezés a sörpiac egyik legfontosabb szereplőjévé lépett elő. Jó politikai kapcsolatukat igazolja, hogy csak 2015-ben 21 millió forint támogatást kaptak sörös rendezvényeikre a Nemzeti Kulturális Alap Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumától.

A harmadik fontos és izgalmas bejelentést szintén Bart Dániel tette, amikor elmondta, a tél folyamán egy szakmai Főzdefesztet is rendeznek, ahol sem a nagyüzemek, sem az importőrök nem vesznek részt, viszont számítanak külföldi craft-beer sörfőzők részvételére.

Mint a fentiekből is kitűnik a kézműves sörforradalom még nem fejeződött be. A „Főzdefeszt know-how” sikeresen aknázza ki, hogy szinte valamennyi európai és észak-amerikai országban csökkeni látszik az ipari lágerek iránti érdeklődés, és azt, hogy a fejlődés kizárólag a sörkülönlegességek piacán fedezhető fel. S ez a piac  lehet most a sörforradalom terepe.