A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege befektetőknek csütörtökön kiadott havi konvergencia-helyzetértékelésében megerősítette azt a várakozását, hogy Magyarország 2016-ban, Lengyelország és Csehország 2017-ben, Románia pedig 2018-ban válhat az euróövezet tagjává.

A ház ennél hamarabb, 2014-ben vagy 2015-ben számít Litvánia, Lettország és Bulgária valutauniós felvételére. A JP Morgan elemzése szerint közép-európaiak eurócsatlakozási időpontja erőteljesen függ az európai ciklikus fellendüléstől, mivel a cég szakértői "szoros korrelációt" látnak az európai üzleti ciklus és a maastrichti felvételi előírások teljesíthetősége között. Így egy gyenge euróövezeti fellendülés, vagy éppen egy kettős mélypontú recesszió kialakulása jelenti a valutauniós csatlakozás esetleges még további csúszásának fő kockázatát - áll az elemzésben.

A kockázatok azonban "nem érnek véget" az üzleti ciklussal: nemrégiben elhangzottak olyan javaslatok, hogy szigorúbban kellene alkalmazni a GDP-arányos államadósság-rátára meghatározott 60 százalékos felső tűréshatárt, ami például Magyarország euróövezeti csatlakozási törekvései szempontjából lehet kedvezőtlen - vélekednek a JP Morgan citybeli elemzői.

Jóllehet az "euróövezeti tagságra leglelkesebben törekvő" Magyarország a következő években várhatóan fokozatosan csökkenteni kezdi adósságrátáját, valószínűtlen azonban, hogy az adósságarány a következő évtized végéig az előírt felső tűréshatárra süllyed. A JP Morgan londoni elemzőinek véleménye szerint a tűréshatárnál "valamivel magasabb" államadósság-ráta még nem feltétlenül lenne akadálya a belépésnek, "de ez változhat".

A ház szerint fennáll az a kockázat is, hogy a közép-európaiak körében csökken a lelkesedés a közös valuta iránt. A jelenlegi euróövezeti tagok némelyikének emelkedő kötvényhozamai láttán ugyanis megrendült az abba vetett hit, hogy a valutaunós tagság minden esetben a hitelköltségek csökkenését eredményezi - fejtegetik a JP Morgan szakértői.

A cég szerint mindemellett új akadályként merülhet fel az inflációs kritérium  értelmezése is, ugyanis az uniós hatóságok az árstabilitási referenciaszint meghatározásához jelenleg már olyan országokat is figyelembe vesznek, amelyekben éppenséggel defláció van. Így ha valamely tagjelölt most akarna csatlakozni, az lenne vele szemben a kívánalom, hogy még az euróövezeti jegybank (EKB) inflációs céljánál is egy teljes százalékponttal alacsonyabb inflációt produkáljon.

E precedens alapján még az is előfordulhat, hogy az új tagjelölt országoktól - amelyekben várthatóan folytatódik az árszint felzárkózása a nyugat-európai szintekhez - deflációs árpolitikát követelnek meg, amit a közép-európai gazdaságpolitikai döntéshozók "nehezen fogadnának el" - vélekednek csütörtöki helyzetértékelésükben a JP Morgan londoni elemzői.

A cég számításai szerint például Magyarországon - jóllehet keresleti oldalról nincs inflációs nyomás - a nemrég bejelentett adóintézkedések várhatóan 0,3 százalékpontot adnak hozzá a jövő évi átlagos inflációhoz. A JP Morgan szerint a magyar kormány által választott költségvetési stratégia fő kockázatai közé tartozik, hogy a növekedés gyorsulása elmarad a várttól, mivel a távközlési, energiaipari és kiskereskedelmi szektorokra kirótt válságadók egy részét az érintett cégek továbbhárítják majd a fogyasztókra, és "a gazdaságpolitikai kiszámíthatatlanság" nem tesz jót a külföldi befektetéseknek sem.

Az elemzés szerint "úgy tűnik", hogy a tervezett 16 százalékos egységes jövedelemadóval főleg azok a magas jövedelmű családok járnak jól, amelyek eddig nem részesültek semmiféle adókedvezményben, és "valószínű", hogy a jövedelmi többlet zömét megtakarítják, vagy az adósságok leépítésére fordítják. Ez utóbbi növekedési kockázatra más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet.

A BNP Paribas bankcsoport befektetési elemzői is arra a következtetésre jutottak minapi helyzetértékelésükben, hogy várhatóan a nagyobb jövedelmű magyar háztartások számára ered a legtöbb előny a bejelentett jövedelemadó-változásokból. A cég citybeli szakértői ugyanakkor azzal számolnak, hogy ezek a háztartások a náluk maradó jövedelmi többletet nem fogyasztási kiadásokra, hanem a forintgyengülés miatt megnövekedett devizaadósság-törlesztésekre fogják fordítani, pedig a kormány valószínűleg a tehetősebb háztartások megnövekedett fogyasztásában látná a várakozások szerint 3 százalékra gyorsuló jövő évi gazdasági növekedés egyik jelentős forrását.

A BNP Paribas elemzői 1,8 százalékos jövő évi magyar gazdasági növekedést várnak. A JP Morgan csütörtöki londoni elemzésében a magánnyugdíj-pénztári átutalások felfüggesztéséről azt írta, hogy az intézkedés - és az állami nyugdíjrendszerbe visszalépés lehetővé tétele - jövőre várhatóan a GDP-érték 1,5 százalékának megfelelő összeggel csökkenti az államháztartási hiányt. A cég szerint azonban egyúttal a rendszer átláthatósága is romlik, és "kérdésessé válik a magánnyugdíj-alapok életképessége".