Napjainkra a húsvét vallási ünnep jellege, de még a népszokásokból adódó hagyományai is meglehetősen visszaszorultak. A tavaszi nagyböjt vagy tisztítókúra utáni hosszas eszem-iszom azonban nem kopott ki a hagyományok közül. Ezért a klasszikus, XXI. század eleji húsvéti asztal főszereplői ezekben a napokban is kiemelt figyelmet kapnak. Nemcsak a vásárlók és fogyasztók, de a termelők és árusok, valamint az ellenőrök és az élelmezési szakemberek részéről is.

A nagy rohamban is megfigyelhető, hogy a honi fogyasztói társadalomban bő két évtized után lassan kezd megjelenni a tudatos vásárló. Az elhúzódóan kedvezőtlen gazdasági környezet hatására gyökeresen megváltoztak a fogyasztói szokások. A 2000-es évek elején jellemző, túlköltekező, hedonista élelmiszervásárlás már a múlté – állapítja meg közös felmérésében a Hússzövetség és a GfK Hungária. A fogyasztók előbb informálódnak, s csak aztán veszik kezükbe a kosarat. A választás szempontjai között hátrébb szorultak a bolt minőségére vonatkozó szempontok – így például az üzlet kinézete vagy a márkatermékek kínálata – viszont jelentősen megnőtt az akciók jelentősége. A vásárlók hajlandóak nagyobb távolságokat is megtenni a jobb ajánlatok reményében.

A magyarok a nemzetközi válságtól függetlenül is jelentős húsfogyasztók voltak és maradtak. Jóllehet, a legális csatornákon mért belföldi húsfogyasztás évek óta csökken, húsvét táján mindig fellendül a forgalom. Ebben bíznak idén is a húspiac szereplői, hiszen éves sonkafogyasztásunk tekintélyes része ezen ünnepkörhöz köthető. Húsvétkor általában mintegy 5500 tonna sonka fogy Magyarországon, amire hozzávetőleg tízmilliárd forintot költünk. A sonkafogyasztás idei mennyiségére egyelőre még becslések sincsenek, ám a szakma szerint idén áremelkedéssel nem kell számolnunk.

Nem vitás, hogy még mindig az ár az egyik legfontosabb szempont, a vásárlók növekvő igényessége jól látszik a sonkák iránti keresleten is: egyre kevesebben keresik a gyorspácolt, vákuumcsomagolt, adalékanyagokkal teletömött sonkákat – derül ki a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének közleményéből. Az egyesület hangsúlyozza, hogy az "ideális ízélmény" a sértetlen csomagolású, fogyaszthatósági határidőn belüli, hagyományosan pácolt termékektől várható. Ezen kívül megéri nyers sonkát is venni, és hagyományos recept szerint otthon megfőzni.

A Húsvét másik nagy slágerterméke, a tojás korábban rendszeresen drágult a tavaszi ünnepek előtt, most azonban tavalyhoz képest jelentős mértékben, mintegy 45 százalékkal csökkent a tojás felvásárlási ára – közölte Földi Péter, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) szaktanácsadója az MTI-vel.

A 14-15 forintos termelői ár után, az úgynevezett közepes méretű tojásokat tálcás csomagolásban 28 forint körüli áron, míg dobozban általában 32-36 forint között lehet megvenni darabonként. Húsvétra általában mintegy 150 millió tojás vásárolnak a magyarok, az évi mintegy 2,7 milliárdból. Ez utóbbi mennyiségben 200 millió darab külföldről érkezik a magyar fogyasztókhoz, de ha a tojás héján feltüntetett jelzésen az első szám után a HU felirat olvasható, akkor biztosan magyar termékkel van dolgunk.

A újjászületés és az élet jelképévé vált tojásról egyébként még sok minden kiderül, ha figyelmesen elolvassuk a rányomtatott jelzéseket. Az S, M, L vagy éppen XL betűk ugyanúgy a méretet jelzik, éppen úgy, mint a ruhák esetében. Ha azonban a méretezés nincs feltüntetve a tojáson, a gyanútlan vásárlót könnyen megtévesztheti a boltokban kapható úgynevezett "kevert tojás". Annak tömege ugyanis kicsi, s emiatt az ára általában 5-6 forinttal alacsonyabb a megszokottnál. A vásárló ugyanis a kevesebb pénzért lényegesen kisebb tömegű árut kap, ami valójában nem jelent olcsóbb vételt. (Magyarországon egyébként az utóbbi hónapokban azért olyan alacsony a tojás termelői ára, mert azt lenyomja az áruházláncok kínálatában szereplő, nagy mennyiségű, külföldről érkező, sokszor S-es méretű konkurencia.)

A húsvéti lakoma további elengedhetetlen tartozékai – a kalács és a torma – mellett nem szabad megfeledkezni a csokoládéról sem, azon belül is különösen a tojásoknak és a nyusziknak jut kiemelt szerep. Bár évről-évre csökken a húsvétkor elfogyasztott édesség mennyisége, még így is körülbelül 820 tonna csokit esznek meg a magyarok az ünnep környékén – derül ki a Nielsen piackutató felméréséből. A minőségi igényesség ez esetben is kétségtelenül erősödik a fogyasztók körében, amit jól jelez, hogy a nugátok és a bevonómasszából készült figurák már csak egy szűk réteget képesek meggyőzni, míg a tejcsoki a teljes forgalom 62 százalékát adja.

Tavaly ilyenkor 2,7 milliárd forintot költöttünk édességre, valamivel kevesebbet, mint az azt megelőző évben. A csökkenés azonban az édességek esetében lassabb, mint általában az élelmiszereknél. A formák versenyében a tavaly még második csoki viszont megelőzte a húsvéti tojást, és mostanra már a forgalom megközelítőleg 40 százalékát teszi ki.

Utolsó felvonásához érkezett a sonka- és tojásroham; s bár összesített adatok még nincsenek az április 4-én indult fogyasztóvédelmi, élelmiszerbiztonsági ellenőrző akciósorozat eredményeiről, néhány jellemző esetről már lehet tudni. A razziák során a sonka volt a kiemelt célpont, s bizony egyik-másik esetben lehangoló eredményre jutottak az ellenőrök. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület sonkatesztjén – amelyen a füstölt, főtt, gyors pácolású termékeket vizsgálták – meglehetősen sok termék bukott meg. A szúrópróbaszerűen kiválasztott 17 sonka közül kiváló minősítést egy sem szerzett, négy is alig kapta meg a jó osztályzatot. Ezekre a hazai forgalmazású sonkákra általában az ízhiba, a kellemetlen szag volt a jellemző, továbbá több esetben találták kellemetlennek a húsáru tapintását, amely esetenként levet is eresztett.

A tojások esetében egyik esetben tárolási hiányosságokra bukkantak az ellenőrök, máshol nem találták a szállítmányok származási helyét igazoló dokumentációt.

Az ellenőrzési akciók elindításakor Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára összehangolt, átfogó vizsgálatokat ígért, nem csak a kereskedőknél, hanem az élelmiszer-előállítóknál és a raktárakban is. Kardeván Endre akkor azt mondta, büntetés esetén a 15 ezer forinttól akár 2 milliárdig is terjedhet a kiróható összeg. Az ellenőrzések egészen a húsvéti ünnepekig tartanak.

---

A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal tanácsai a húsvéti bevásárláshoz:

- Az alapanyagokat, élelmiszereket mindig megbízható helyről, üzletben, piacon szerezze be. Soha nem vásároljon ellenőrizetlen helyen, alkalmi árustól.

- Vásárláskor mindig nézze meg a termék jelölését.

- A szabályos csomagoláson magyar nyelvű címke található, amin fel van tüntetve a termék neve, gyártója vagy forgalmazója, a minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági ideje, összetétele, valamint a tároláshoz javasolt körülmények.

- Lejárt élelmiszert, sérült vagy szennyezett csomagolású terméket ne vegyen meg. Figyeljen arra is, hogy nincsenek-e a címkén szereplő adatok átjavítva, letakarva.

- Zúzmarás vagy tömbbé fagyott élelmiszert ne vásároljon, mert valószínűleg felengedett és visszafagyasztott termékről van szó.

- Darált húst csak megbízható helyről vásároljon, de a legjobb, ha otthon darálja le.

- Mindig ellenőrizze a termék jelölését, és a minőség-megőrzési/fogyaszthatósági idő feltüntetését.

És néhány jó tanács a húsvéti sütéshez, főzéshez, étkezéshez

- A hagyományos nyers füstölt sonkát hűvös, szellős helyen kell tárolni, nem kell, és nem is javasolt hűtőszekrénybe tenni.

- A nyers sonkát alaposan, lassú tűzön kell megfőzni, általában annyi órán át, ahány kilós. Az alapos főzés az esetleges baktériumokat is elpusztítja. Főzés után viszont már hűtve kell tárolni.

- Az egyéb húsvéti finomságokat és az alapanyagokat az előírt hőmérsékleten és körülmények között tároljuk. A romlandó ételt, nyersanyagot mindig hűteni kell, jellemzően +5 Celsius fok alatti hőmérsékleten.

- A nyers húst, baromfit az összes többi élelmiszertől elkülönítve ajánlatos tárolni, és ügyelni kell arra, hogy a hűtőben se érintkezhessen más élelmiszerekkel. A nyers húson veszélyes baktériumok lehetnek.

- A nyers hús szeleteléséhez tartson külön vágódeszkát és kést. Nyers hús előkészítése után mosson kezet, és mosogassa el a hússal érintkezett eszközöket.

- A tojásos, húsos ételeket alaposan süsse-főzze át, hogy a belsejük is elég forró legyen. A maradék ételt is át kell forrósítani felhasználás előtt, a melegítés ugyanis nem pusztítja el a baktériumokat.

- A megmaradt ételt minél hamarabb hűtse le és tegye hűtőbe, mert már néhány órányi szobahőmérsékleten tárolás is kedvez a baktériumok elszaporodásának.